Változtatható hangszínű csembaló prototípusának tervezése, kivitelezése és akusztikai mérése
Dolgozatunkban a csembaló hangszínének módosítási lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk a hangszín fizikai hátterével a hullámegyenletek megismerésével, illetve korábbi példák keresésével kezdődik. [1] Húros hangszereknél a hangszín főként a kifeszített húr pengetési helyétől függ. [2] Ezt a csembalók készítésénél már tudták és alkalmazták is. Számos olyan példát ismerünk, ahol lehetőség volt a hangszeren több hangszínt is megszólaltatni. Ezt a húrok mentén különböző, meghatározott helyeken elhelyezkedő regiszterek tették lehetővé, amik között egy mechanikai szerkezet segítségével lehetett váltani. [3] Más húros hangszereknél is alkalmazzák ezt a gyakorlatban. Főként a gitárnál, de citeránál is előfordul, hogy a zenemű karakterétől függően más-más helyeken pengetik meg a húrokat, ezzel hozva létre puhább, lágyabb vagy éppen keményebb hangzásokat. Előbbinél a pengetés a húr közepe felé esik, utóbbinál a húr feszítési pontjához közel. [4] (De ugyanezt a tulajdonságot használják fel a dobolásnál is, csak ott nem a húron, hanem a kifeszített hártyán.) Az itt leírt, ma is használt példákban az előadó teljesen szabadon bárhol pengetheti a húrt, míg a korábban taglalt csembaló esetében csak pár előre megkötött helyen teheti ezt meg.[5]
A kérdés az, mi lenne, ha a csembalónál is lehetne folytonosan változó a pengetés helye, és nem csak az előre kitalált pontokon? Ez több szempontból is érdekes lehet. Egyrészt, ha a húrt pengető szerkezet, a regiszter mozgatható, és nem kell többet készíteni belőle egy húrhoz, az könnyebb és gazdaságosabb, másrészt, ha a csembalónál ez működik és a zenészek is értékelik, akár a zongoránál is lehetne alkalmazni ezt az újítást. A zongora mechanikája abban különbözik a csembaló mechanikájától, hogy a húrok egy kalapács által ütve és nem pengetve vannak.
Így terveztünk és megépítettünk egy mindössze egy húros csembalót, a húr mentén sínen mozgatható regiszterrel. Ezt követően méréseket végeztünk rajta, és az eredményeket összehasonlítottuk a korábbi ismert példákkal.
[1] Felmérési terv, Chirstopher Clarke, Paris, 1981; Friedrich Dániel, Paris, 2023
[2] Nagy Károly: Elméleti mechanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
[3] G. Grant O’Brian: Ruckers. A harpsichord and virginal building tradition, Edinburgh, 1983.12.29.
[4] Caroline Traube: Estimating the plucking point on a guitar string, Verona, 2000
[5] Benjamin Trévisan: Prédiction des mécanismes vibroacoustiques des plaques orthotropes raidies de forme quelconque – Application à la table d’harmonie de piano. THESE de DOCTORAT DE L’UNIVERSITE DE LYON, 2016.