FRC gerendák száleloszlásának normalitásvizsgálata
Régebben minden biológiai, kémiai, fizikai folyamatról és mennyiségről normális eloszlást feltételeztek, míg Edward Lorenz — a káoszelmélet atyja — rá nem mutatott az ellenkezőjére. A megfigyelései alapján kiderült, hogy az élet számos területén nem teljesül a normális eloszlás, mint azt korábban feltételezték. Sokszor nehéz bármiféle szabályszerűséget megállapítani egy adott jelenség esetén, hiszen a kísérleteket számos tényező tudja befolyásolni. Eddig a szálerősítéses betonoknál sem tudtak egybehangzó véleményt mondani, hogy milyen típusú eloszlás figyelhető meg a betonba bekevert szálak esetében, a kísérletek nagy szórása miatt. A dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a laboratóriumi környezetben előállított, és terhelés hatására kettétört szálerősítéses beton gerendáknál, megfigyelhető-e valamilyen szabályszerű eloszlás a törött keresztmetszetben megjelenő szakadt és kihúzódott szálak számában.
A számításokhoz Juhász Károly Péter PhD, Czoboly Olivér és Erdélyiné Tóth Mária kísérleti eredményeit vettem alapul.
Az előzetes vizsgálatok alapján normális eloszlás látszódott, amely feltevést többféle módszerrel támasztottam alá. Elemeztem a lapultság és ferdeség standard hibahatár tartományát és a haranggörbék szimmetrikusságát. A szórásértékek meghatározása után gyakorisági eloszlásokat készítettem, majd grafikus normalitásvizsgálatot is végeztem.
A másik fontos vizsgálat a tört keresztmetszetbe jutó szálak átlagértékének a mintaátlagtól való százalékos eltérésének kiszámítása volt. Megbecsültem, hogy típusonként, adott átlag- és szórásérték esetén hány darab kísérlet szükséges az 1; 5; 20%-os pontosság eléréséhez.
A továbbiakban összehasonlítottam a kettétört keresztmetszeti száldarabszámok kísérletekből származó átlagait az irodalomban található, várható eloszlást megbecsülő képletek értékeivel.
Vizsgáltam azt is, hogy milyen tényezőknek van hatása a szálak eloszlására, változik-e az eloszlás a szálak hosszméretének vagy a beton keverési idejének növelésével, illetve különböző betonminőségek esetén.
A kísérletek során a kettétört keresztmetszetek egyenlő méretű sávokra lettek felosztva, így lehetőség adódott az egyes sávok közötti hasonlóságok és különbségek kiértékelésére. A dolgozatban arra a kérdésre is kitértem, hogy megfigyelhető-e, hogy a középső sávok száleloszlása eltér a külső sávok értékeitől, tehát befolyásol-e lényegesen a zsaluhatás.