Michailich Győző - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

Életrajzi adatok:

Születési ideje és helye: 1877. Temesrékás
Halálának ideje és helye: 1966. Budapest

Tanulmányok:

Kecskeméti gimnázium
1899. szeptember 28. királyi József-műegyetem kitűnő minősítésű mérnöki oklevél
1906. doktori értekezés: A csomópontok merev kötése okozta mellékfeszültségek grafikai meghatározása
1906. magántanári képesítés: Vasbeton szerkezetek
1916. rendkívüli tanár
1920. nyilvános rendes tanár

Munkahelyek:

Királyi József-műegyetem:

Hídépítéstani Tanszék:

1899-1902. tanársegéd
1902-1906. adjunktus
1906-1920 előadó

1920-57. II. sz. Hídépítéstani Tanszék tanszékvezetője

1942/43. és 1949/50.tanévben Műegyetem rektora

1928/29. és 1929/30. tanévben Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja

Kiemelkedő alkotások:

Vasbeton szerkezetek oktatása
Vasbeton kutatása
Temesvári Ligeti-úti híd
Újpesti városi víztorony
Beton- és Vasbetonépítési Laboratórium megalapítása és fejlesztése

Kiemelkedő publikációk:

Dr. Mihailich Győző: Vasbeton szerkezetek I. k. 1920.
Mihailich Győző: Kő-, beton-, vasbeton és vashidak ábra- és tervgyűjteménye; Német József Technika Könyvkiadó Vállalata, 2. bővített kiadás, 1922.
Mihailich Győző: Összehasonlító kísérletek a folytonos és acélbetétes, portlandcementtel és bauxitcementtel készült T keresztmetszetű gerendákkal; 1934. Anyagvizsgálók Közlönye
Mihailich Győző – Schwertner Antal – Gyengő Tibor: Vasbeton szerkezetek elmélete és számítása tankönyv 1946.
Mihailich Győző – Palotás László: Vasbeton építéstan; Tankönyvkiadó 1963.
Mihailich Győző – Haviár Gy.: A vasbeton építés kezdetei és első létesítményei Magyarországon; Akadémiai Kiadó, Budapest 1966.
továbbá számos jegyzet, tervezési segédlet

Kitüntetések, díjak:

1948. Kossuth-díj arany fokozata a műszaki tudományok terén elért eredményeiért. Megosztott díj: dr. Schimanek Emil
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: a hidak újjáépítésénél kifejtett eredményes munkásságáért
1938. Magyar Érdemrend kiskeresztje: Margit híd kiszélesítési munkálatai körül szerzett érdemeiért
1948. Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora
1954. Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktora
1957. Munka Vörös Zászló Érdemrend
1962. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa: Munka Érdemrend kitüntetés
1959. gyémántoklevél
1964. vasoklevél
1961. műszaki doktori aranyoklevél
1923. Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyleti aranyérme a Vasbeton szerkezetek c. könyvéért

Közéleti tevékenység:

MTA:
- 1935-től levelező tag
- 1951-től akadémia rendes tag
- Műszaki Tudományok Osztályának vezetője: 1949-53.
- Építési Bizottság (később Építéstudományi Főbizottság) elnöke: 1950-1958.
Mérnöki Továbbképző Intézet első igazgatója 1940-61.
Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület (IVBH Zürich) vezető egyénisége 1931-től, magyar nemzeti csoport elnöke
Magyar Mérnök- és Építész Egylet Vasbeton Bizottságának elnöke: vasbetonszabályzat előkészítő bizottságának vezetője
Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete 1934-39 elnök
Közlekedéstudományi Egyesület alapító tag
Magyar Mérnöki Kamara elnöke 1936-42.
Országos Természettudományi Tanács alelnöke 1941-45.

Néhány kiemelkedő alkotás ismertetése:

Mihailich Győző elsősorban oktató volt. Magántanárként 1909-től adta elő a Vasbetonszerkezetek c. választható tantárgyat a mérnökhallgatóknak. A gépészmérnök-hallgatóknak a Grafosztatika és vasbetonszerkezetek, a IV. éves építészhallgatóknak a Vas- és vasbeton szerkezetek II. c. tantárgyat adta elő az 1919/20. tanévtől. Az 1920/21. tanévben új tantárgyként oktatta a IV. éves mérnök- és építészhallgatóknak a Vasbetonszerkezetek c. tantárgyat. Az 1916/17. tanévtől a Hídépítéstan I. c. tantárgyat Mihailich Győző adta elő. Az Építőanagok c. tantárgyat az 1922/23. tanévtől oktatta önálló tantárgyként. Az 1928-29. tanévtől a Hídépítéstan I. a vasbetontantárgy I. része lett, végül az 1946/47. tanévtől lett ismét önálló tantárgy.

Előadásai rendkívül logikusan, világosan felépítettek voltak. Mindig szabadon, jól jegyzetelhetően adott elő. 80 éves koráig oktatott. Nagy érdeme volt, hogy a legbonyolultabb problémát is hallatlanul leegyszerűsítve adta elő.

Kitűnő tervező volt. Bár a vasbetonépítés atyjának dr. Zielinski Szilárdot tekintjük, a magyar vasbetonépítés elméleti és gyakorlati megalapozása elsősorban Mihailich Győző nevéhez fűződik. Mindig hangoztatta, hogy a jó oktató csak az lehet, aki nem szakadt el a z ipari élettől, aki előadásait, gyakorlatvezetését az iparból vett, lehetőleg saját példákkal támasztja alá.
Első tervét, egy vasbeton gerendahíd szerkezeti megoldását, melyet még hallgatóként dolgozott ki, az 1900. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki.
Temesvári Ligeti-úti híd:

Hazánkban statikailag határozott, nagyobb nyílású vasbeton hidak (ma ezeket a közepes csoportba soroljuk) tervezésére Temesvár város tanácsa által 1907. április 30-ára meghirdetett Béga-csatorna hidakra kiírt versenypályázat adott alkalmat. A kiírási feltételek szerint a hidak nyílása 30,0-37,2 m között változott, a szerkezeti magasság nyílásközépen kb. 1,0 m, a szerkezet alsó éle olyan parabola, amelynek magassága 2,2 m, tehát a támaszközhöz viszonyított ún. nyílásmagassága 1:13,6-1:17. Talajmozgásra lehetett számítani.

Az altalaj megbízhatatlanságára tekintettel csak statikailag határozott tartók jöhettek számításba. Ezek közül is kiesett a háromcsuklós ív az alsó vonal lapos volta miatt, mivel igen nagy hídfőket kívánt volna.

A Béga hajózócsatorna fölött összesen 10db 30m-nél nagyobb támaszközű híd épült.

Elsőként a temesvári Liget-úti hidat építették 1908-ban Mihailich Győző tervezte, és 38,4m-es támaszközével abban az időben a világ legnagyobb nyílású vasbeton gerendahídja volt. Ez a híd Mihailich Győző tekintélyét mind idehaza, mind külföldön nagymértékben növelte. Az építésztervező Körösi Sebestyén volt. A hidat a Melocco Péter Rt. Építette. A hídon villamos is közlekedett.

Figyelemre méltó, hogy ferde hidat építettek, ami akkor szokatlan volt, ma ezt tekintjük korszerű megoldásnak.

A Liget-úti híd felszerkezete három részből állt: két konzolos tartóból és a hídnyílásban befüggesztett tartóból. A híd ferdesége 53°18’, a főbordák száma 7 volt. A fő- és keresztbordák a hídpályalemezt kb. 2*2 m-es mezőkre osztották, melyeket négy oldalon befogottnak tekintettek. A lemezvastagság 14cm volt. A támaszoknál fellépő nagy nyomóerőt úgy vették fel, hogy a gerendák között alul is lemezt készítettek. A híd fővasalása 34, ill. 30 mm átmérőjű köracél volt.

A betont 350 kg/m³ portlandcement-adagolással állították elő. A beton konzisztenciája általában földnedves, a fővasalás környezetében képlékeny volt. Ellenőrzésül 20 cm élhosszú próbakockákat készítettek, amelyeket a híd melletti fűtetlen bódéban tároltak, és 60-90 napos korba vizsgáltak, ezért csak tájékoztató érékűek. A szilárdság 12-27 MPa között ingadozott.

A híd ma is működik, az 1910. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet kapott.

Újpesti városi víztorony:

1911-12-ben építették az újpesti 1500m3-es víztornyot téglafalazattal és Intze-rendszerű vaslemezes tartállyal. 40 m magas túlfolyószintjével az akkor idők legmagasabb víztornya volt. Építésztervező Dümmerling Ödön, statikus tervező Mihailich Győző volt. A víztorony érdekessége, hogy az acéltartályt vasbeton födémmel, kúp- és hengerfallal vették körül. A víztorony felújított állapotban ma is üzemel.

Csepeli vámmentes kikötő gabonatárháza:

1926-28. között épült a csepeli vámmentes kikötő gabonatárháza. Építésének idején egyike Európa legnagyobb építményeinek: 21000m3 öntöttbeton, 1900t acél, 6500t cement. Hazánk első öntöttbeton épülete.

További jelentős vasbeton építmény:
- Ganz és Társa – Danubius fiumei hajógyárában a voloscai út feletti vasúti felüljáró (1910-11)
- Berek-böszörményi közúti Sebes-Körös-híd (1911-12)
- Budapesti dominikánus templom vasbeton kupolája (1912-13)
- Málnási Olt-híd (1912-13)
- Vasbetonlap közúti vashidakhoz a hídpálya létesítésére
- Ecsedi Láptársulat csatornáit áthidaló vasbeton hidak és vasbeton zsilipek (1913-14)
- Kéméndi Garam-híd
- Dinnyési felüljáró
Jelentős acélszerkezetek:
- Szolnoki közúti Tisza-híd (1909)
- Polgári Tisza-híd (1938-41)
- Szegedi közúti Tisza-híd (1948)
- Szabó József utcai autóbuszgarázs nagycsarnoka (1930)
- Budapesti Margit híd erősítése és szélesítése (1929)
- Óbudai Duna-híd tervpályázaton I. díjat nyert (Kossalka Jánossal)
- Boráros téri Duna-híd tervpályázatán II. díjat nyert, kivitelre javasolták
- 1916-tól kezdve négy évtizeden át tanácsadóként, illetve szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és csarnokszerkezet megvalósításában.
1931-ben megalapította a Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot (MM épület)

Számos vasbetonkutatás közül a legjelentősebbek:

- 1934-38 között gerendakísérleteket végzett portlandcementtel és bauxitcementtel. A kísérletek során rájöttek, hogy a bauxitbeton szilárdságára káros hatással van a meleg, és a nagy víz-cement tényező.
- Lépcsős szemmegoszlású adalékanyagok vizsgálata
- Hajlított gerendákon végzett kísérletekkel igazolták, hogy a Mörsch szerinti nyírásvizsgálat alapján a vasbeton gerendákat túlméretezték.
- Spirális kengyelezésű oszlop központos terhelésre
- Nagy külpontosságú nyomóerővel terhelt, általános keresztmetszetű vasbeton oszlop méretezése