Szirtes György

 

Születési adatok: 1938. június 13.-án született Budapesten.

Tanulmányok:

Általános iskolai, majd középiskolai tanulmányainak befejezése után, 1956-ban a budapesti Kölcsey Ferenc gimnáziumban érettségizett, kitűnő eredménnyel.

Még ugyanazon évben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem (Építőipari és Közle-kedési Műszaki Egyetem ) Általános Mérnöki karára.

Az Egyetem híd- és szerkezetépítő szakán, 1961-ben szerezte meg mérnöki oklevelét.

Munkahelyek:

Első munkahelye a Magyar Felvonógyár tervezési osztálya volt, ahol 1961-től

1962 nyaráig dolgozott.

1962 július 9.-én nyert felvételt, az IPARTERV (Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat), Völgyes Frigyes által vezette Acélszerkezeti osztályára.

Kezdetben beosztott tervezőként, majd irányító tervezőként vett részt az osztály

munkáiban. 1982-től szakosztályvezető, 1985–től osztályvezető helyettes, majd 1987-től

az Acélszerkezeti osztály vezetője.

Az IPARTERV 1990-ben történt részvénytársasági átalakulása után, annak jogutódjánál az IPARTERV Rt-nél tevékenykedik tovább, a kialakult új szervezeti rendszernek megfelelően, statikus műteremvezetői beosztásban.

1999 október 1.-én nyugdíjba vonul, de változatlan helyén statikus irányító tervezőként dolgozik tovább, egészen 2001 októberéig.

Ezt követően, nyugdíjas egyéni vállalkozóként esetenkénti szerződéssel bedolgozó tervező az IPARTERV Rt.-nél. Utolsó megbízásaként, az Etyeki KORDA filmstúdió tervezési munkáinál acélszerkezeti tanácsadó szakértő, 2007-ben.

Egyéni vállalkozóként 2002-től az ENTEL Kft., majd 2004-től a SzigetCom Kft.,

mobiltelefon al állomásokkal foglalkozó cégek szakértője és tanácsadója acélszerkezeti munkákkal kapcsolatban. Ezzel egy időben, eseti megbízásokra jelentősebb tervezésekben vesz részt, elsősorban erőművek rekonstrukciójának, korszerűsítésének szerkezeti munkáinál.

Szakmai munkássága:

Aranydiplomával elismert ötven éves pályafutása során, számos jelentős hazai illetve külföldi létesítmény acélszerkezeteinek tervezésében vett részt, melyek közül az alábbiak emelendők ki:

–     az 1963-68 közötti években került sor a lakásépítési program keretében, a házgyárak létesítésére. Ezen program során, a házgyárak technológiai acélszerkezeteinek, elsősorban és kiemelten több ezer folyóméter közepes terhelésű darupálya tervezése,

–     1973-ban terveződött, az egykori tápiószelei termelőszövetkezeti gépállomás helyén, az akkori idők egyik legkorszerűbb hazai acélszerkezeti gyártóüzeme, a Kohászati Gyárépítő Vállalat telephelye, többhajós gyártócsarnokokkal. A KGYV tervezésében az alapokat lerakó Marosi István mellett, Cholnoky Péterrel együtt az acélszerkezetek tervezését végezte,

–     1973-ban terveződött a Székesfehérvári Könnyűfémmű (KÖFÉM)  háromhajós gépészeti karbantartó csarnoka,

–     1976-78 között készültek a Dunai Vasmű Konverteres Acélművének kiviteli tervei. A Reisch Róbert által irányított tervező team, 11.000 tonna acélszerkezetet képező létesítményt tervezett. A létesítmények egyik, szakmai szempontból is kuriózumnak számító szerkezeti része, a hazai viszonylatban azóta is legnagyobb terhelésű és egyben  legnagyobb oszloptávolságú darupálya szerkezete. A darupályák több hajóban, 2-2 db 280  illetve 180 tonna teheremelő képességű daru hordására alkalmas, 4,5, 4,0 illetve 3,5m magas gerendák. A darupályák méretezése során, az addigi gyakorlatban ritkán alkalmazott, terhelési spektrum alapján végzett fáradásvizsgálatra került sor. Szükséges volt továbbá, a nagy magasságú gerinclemezek horpadásvizsgálatát, a szabványban meglévő vizsgálatokhoz képest kiterjeszteni, a nagy terhű daruk keréknyomásaiból származó közvetlen terhelésekre is. Mindkét vizsgálat a  Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezeti Tanszékének bevonásával történt. Az 1986-ban kiadásra került Halász-Platthy: ACÉLSZERKEZETEK című tanköny fedlapja, a csarnokszerkezetet és az említett darupályákat ábrázolja.

–    1980-ban készültek el, az 1000 tonna összsúlyú acélszerkezetű öntőpódiumok tervei, a MANNESMAN  Duisburgban lévő telephelyére, magyar kivitelező vállalat áruszállításával egybekötve,

–     1981-82 között terveződött a Dunai Vasmű Kokszolóművének az acélszerkezete,benne a  nagy térfogat kapacitású, függesztett acéllemez bunkersorral,

–     1993-94 között készültek a Kollár Lajos professzor koncepciója alapján kialakított

Lágymányosi Sportcsarnok tervei, Kiss Rolanddal együttműködve. A csarnok sajnos azóta is használaton kívül, bár szerkezetileg készen áll.

–     1996-97-ben, a kangali (Törökország) Erőmű bővítése során, a 3-as blokk acélszerkezeteinek tervei készültek. A kazán körüli acélszerkezetek a MÉLYÉPTERV, Thoma József vezette részlegével együttműködve, különleges megoldással a négy csúszó zsalus vasbeton toronyra függesztett kialakításban kerültek megtervezésre és  megépítésre,

–     2000-ben az IPARTERV is „Tierney Clark” díjat nyert, az 1999-ben készült Mátrai Erőmű Gipszraktárának terveivel, melynek acélszerkezeti tervezését és a létesítmény többi épületének felelős szerkezettervezői tevékenységét is, a szerző látta el,

–     Már nyugdíjba menetele után, 2001-ben készültek el a budapesti Árkád bevásárlóközpont acélszerkezeteinek tervei.

Kitüntetések:

A több ízben elnyert vállalati elismeréseken túl, 1982-ben, a Dunai Vasmű Konverteres   Acélművének tervezéséért miniszteri kitüntetést és 2011-ben a BME-n Aranydiplomát kapott.

Galéria: