Dr. Csonka Pál (1896-1987)
Születési adatok: 1896. július 8. (Budapest)
Tanulmányok:
1914 – Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett
1920 – kitűnő eredménnyel építészmérnökként végez a József Nádor Műszaki Egyetemen,
Munkahelyek:
1920-1927 építésvezetőként dolgozik, városrendezési pályázatokon vesz részt
1927-től fizetés nélküli gyakornok a műegyetem alkalmazott szilárdságtani laboratóriumában
1928-ban építőmesteri szakvizsgát tett
1928-1936 között az egyetem építészeti osztályán a matematika meghívott előadója
1930-ban megszerezte a műszaki doktori oklevelet
1930-1936 között az alkalmazott szilárdságtani tanszék adjunktusaként tanított
1931-1936 között helyettes tanárként vezette a tanszéket
1933-ban magántanári képesítést nyert
1936-ban a tanszék nyilvános rendkívüli tanárává
1939-ben nyilvános rendes tanárává nevezték ki
1942-43-ban a Mérnöki és Építészmérnöki Kar dékánja
1945-1957 között tanszékvezető egyetemi tanár volt
1946-1947 között Építészmérnöki Kar dékánja
1952-ben a műszaki tudományok doktora
1954 Kossuth díjat kap
1957-1969 között nyugdíjba vonulásáig az MTA szilárdságtani kutatócsoportjának vezetője, 1969-től tudományos tanácsadója volt Az Acta Technica és a Műszaki Tudomány-technika szerkesztője volt.
1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta
- november 26-án hunyt el
1990-ben kimagasló tudományos tevékenységének elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1967-es hatállyal tagjai közé választotta
Bizottsági tagságok
Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió (IUTAM) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja volt
a Nemzetközi Héjszerkezeti Egyesületnek (IASS) tagja volt
Kitüntetések:
1916 ? Horváth Ignác-pályadíj
1931 Czigler-érem
1932 Hollán-pályadíj
1954 Kossuth-díj
1983 Állami Díj
Publikációk:
Rugalmasságtan (Budapest, 1930)
Bevezetés a héjboltozatok elméletébe (Budapest, 1931)
Statika (1-2. Budapest, 1951-1952)
Statikai példatár (1-2. Budapest, 1951-1954)
Membránhéjak (Budapest, 1965; Berlin, 1966; Varsó, 1969)
Héjszerkezetek (Budapest, 1981)
Kezdő mérnökként több városrendezési pályázaton részt vett: 1921-ben a Margitsziget, 1922-ben Székesfehérvár, 1923-ban pedig a Szombathely rendezésére kiírt pályázaton nyert második díjat.
Kutatási területe: a műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, szilárdságtan, építésmechanika, rugalmasság- és képlékenységtan. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a membrán és hajlított héjak elmozdulásainak, a rúdszerkezetek és szerkezetek állékonyságának vizsgálata terén. Héjszerkezetek című monográfiája (Budapest, 1981) a hazai tartószerkezeti szakirodalom kiemelkedő alkotása. Foglalkozott a héjak, lemezek stabilitási kérdéséivel is. Membránhéjak (1965) című könyvét több nyelvre lefordították. Elsőként tett kísérletet a vasbeton keretszerkezetek törőterhének meghatározására, és új héjszerkezeteket dolgozott ki. Nagy alapterületű csarnokok lefedésére alkalmas vasbeton héjszerkezetek gyakorlati számításait is elvégezte, tervei alapján épült több gyárépület, műhelycsarnok, a két ferihegyi ikerhangár, Taksonyban egy ellipszis alakú templomkupola.
A központosan nyomott rudak képlékeny kihajlásának elméletét is vizsgálta. Kritikusan értékelte az Engesser és a módosított Engesser-Kármán elméletet, és megállapította, hogy azok ellentmondásra vezetnek. Elméleti szempontból elfogadhatónak tartotta Shanley modelljét, de kifogásolta, hogy a modell egyetlen egy középső hajlékony szakasztól eltekintve teljes egészében merev anyagú, ezért gyakorlati alkalmazásra nem alkalmas. Ezt a hiányosságot kiküszöbölendő olyan modell javasolt, amelynél továbbfejlesztve Shanley feltevéseit, a teljes rudat hajlékonynak tekintette. Ennek alapján egy számítási módszert dolgozott ki, amely a korábbi elméletekhez közel álló, de azoknál pontosabb eredményre vezet. Jelentősnek tartotta azt, hogy a képlékenységtan elvei a méretezési elvekben és a tervezésben is elterjedjenek, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a rugalmasságtan és a képlékenységtan alkalmazása között meg kell találni a helyes arányt.
Irodalom
Kaliszky Sándor: Képlékenységtani kutatások Magyarországon, Építés-Építészettudomány, A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 35. kötet, 2. szám, 2007. december
Major Máté: Csonka Pál 80 éves. Műszaki Tudomány 51:273-299 (1976)
Finta József: 100 éve született Csonka Pál. Magyar Építőipar 5-6:166-168 (1996)
Galéria:
