Füzy Jenő

Dr. Füzy Jenő

Születési adatok: 1930. április 3.

Tanulmányok:

BME Építészmérnöki Kar (1948-52), BME Építőmérnöki Kar, vasbeton

szerkezetépítő szakmérnök (1960-62)

Végzettség: okl. építészmérnök (1952), vasbeton szerkezetépítő szakmérnök (1962)

Tudományos fokozat: dr. techn. (Fejezetek a vasbeton hártyaszerkezetek elméletének köréből,

1963), a műszaki tudomány kandidátusa (Különleges faltartók feszültségvizsgálata,

1966), a műszaki tudomány doktora (A beton heterogenitásának hatása a vasbeton

szerkezetek erőjátékára, 1977)

 

Munkahelyek:

1952-59          cement-, tégla- és üveggyárak, lakásépítés

1959-69          Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, statikus, majd statikus osztályvezető

1969-73          Kereskedelmi Tervező Vállalat, szakági főmérnök

1973-88          Építéstudományi Intézet, Építési Rendszerek Osztálya, tudományos tanácsadó

1986-90          Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, OTKA-kutató

1990-              nyugdíjas

1994-96          Országos Akkreditációs Bizottság, tag

Dr. Eugen Füzy: Bau einer Tennis- und Ausstellungshalle in Budapest. Bauplanung

Bautechnik, 1968, XXII/3.

Táblázatok teknőhéjak méretezéséhez (1968)

Az elméleti rugalmasságtan néhány módszerének áttekintése (1975)

Mikrorugalmas kontinuumok és építőmérnöki alkalmazási lehetőségeik (1983)

Dr. Füzy Jenő – Kiszelya László: Az E-36 vasbetonvázas építési rendszer. Magyar Építőipar, 1984, 9.

Civil Engineering Applications of Microelastic Continuums (1985)

Magasabb szabadságfokú kontinuumok elmélete és építőmérnöki alkalmazásai (szerk., 1992)

Szakmai, tudományos és oktatási tevékenység:

1965                VTSK kétpályás fedett teniszcsarnoka, Maros u. és Szamos u. sarka,  parabola

vezérgörbéjű gyűrűfelületű héjszerkezet, statikai tervek, felelős tervező: Menyhárd István

1971                Vidámpark fedett villanyautópálya-csarnoka, körszimmetrikusan elhelyezett

fél-ívtartók közötti elliptikus héjszerkezet, szerkezeti tervek

1971                KERVÁZ acélvázas építési rendszer

1977                ÉTISZERK nagy mérettűrésű acélszerkezeti csomóponti kapcsolat, Winkler – Kiszelya L. – Füzy J.

1979                UNIDO szakértő, Szabadka

1984                E-36 jelű vasbetonvázas építési rendszer, Füzy J. – Kiszelya L.

1989                csepp alakú, ponyvából készült folyadéktartályok

Héjszerkezetek elméletével, valamint vasbetonhéjak építésével foglalkozott, több jelentős vasbeton héjszerkezet fűződik nevéhez. Feszített ponyvaszerkezetek és peremtartók stabilitási problémái is foglalkoztatták. Kutatásai során magasabb szabadságfokú kontinuumok elméletét és az építőmérnöki mechanika területén való alkalmazásukat vizsgálta.

Több szabadalom mellett is szerepel a neve. Ezek közül a KERVÁZ építési rendszer a Balaton környéki kereskedelmi épületek (élelmiszerboltok) egyszerűen és gyorsan felépíthető acélszerkezetű vázát jelenti. A váz (alul csuklós) portálokból és ezekre helyezett síkbeli rácsos tartókból áll. Az elemek acél zártszelvényből hegesztettek, a csomóponti kapcsolatok csavarozottak. Érdekesség, hogy a „rozsdamentességet” világoskék festéssel oldották meg, amelyen nagyon könnyen észrevehető volt a legkisebb rozsdafolt is. Az ÉTISZERK csomóponti kapcsolat fontos tulajdonsága, hogy különválasztva veszi fel a nyírást és a hajlításból származó húzást. Nagy mérettűrést enged meg, a hézagokba acéllemezek kerülnek. Az E-36 építési rendszer közösségi épületekhez volt használható. Szabadalmai közé tartozik egy speciális, csepp alakú folyadéktartály is, melynek lényege, hogy a tartályt alkotó ponyva redőzöttsége miatt nem tudnak kialakulni gyűrűirányú membránfeszültségek, így a tartály bármilyen töltöttségi szinten teherbíró. Készített is egy ilyen tartályt, de viszonylag csekély volt iránta az érdeklődés. Arab országokban állítólag alkalmaznak hasonló tartályokat, valószínűleg nem tudatosan alkalmazzák az említett elvet. Az ÉTI Építési Rendszerek Osztályán dolgozott, említett szabadalmainak egy része is ehhez kötődik. Elmondta, hogy kidolgoztak egy olyan (a CAD rendszerekhez hasonló) számítógépes tervezési rendszert, amelyben csak meg kellett adni, hogy az adott építési rendszerben tervező építész hol akar oszlopot, ablakot, egyebet, és a program meghatározta a szerkezet összes elemét, megkönnyítve ezzel a gyártmánytervek elkészítését. De később megszűnt az építési rendszerek állami támogatása, és ezzel háttérbe szorult ez a tervezési rendszer.

Az ENSZ UNIDO elnevezésű szervezetének szakértőjeként Szabadkán irányította egy, a magyarországi ÉTI-hez hasonló intézmény építőipari laboratóriumának felműszerezését, beüzemelését. Elmondása szerint ezt a munkát kedvelte. Mindezeken kívül maradó zsaluzatos födémmel, repedésmechanikával, betonok heterogenitásának szimulálásával is foglalkozott.

Két érdekességet is említett szerkezettervezési munkáságából. Az egyik egy gyár területén tervezett kis fesztávú, keskeny nyomtávú belső forgalmat kiszolgáló vasbeton híd. Mintaszerűen épült meg a zsaluzat, szinte asztalos színvonalon, a vasszerelés is példásan készült el, de a híd mégis leszakadt, mert a bedolgozott beton tele volt növényi maradványokkal. A leszakadásból nagy bonyodalom nem lett, mert a hatóságok is egyértelműen látták, hogy nem tervezési, hanem kivitelezési hiba történt. A másik érdekesség, hogy terveznie kellett egyszer egy 400 köbméteres hidroglóbusz-tartályt (a szokványos méret 200 köbméter körül volt). A gömb alakú tartály acélból készült, de a kivitelezés során a gömb nem sikerült tökéletesre. Az egyengetés során egy munkás benne maradt a tartályban, majdnem megsüketült a kalapácsütések miatt.

Az MTA Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Bizottságának, az MTA Gépészet Szilárdsági Méretezési Munkabizottságának tagja volt. Az International Association for Shell and Spatial Structures magyar tagozatának vezetője volt évekig, a Doktori Tanács építési, építészeti és közlekedéstudományi szakbizottsági tagjai között is szerepelt. Sok konferencián tartott előadást, elmondása szerint ezeket nem kedvelte, sosem szerette a nagy nyilvánosság előtti szereplést. Az egyetemi oktatásban rendszeresen nem vett részt, szakmérnöki és doktorandusz-képzésben azonban alkalmanként tartott egy-egy előadást.

Kitüntetések:

Építők Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért (négyszer), Kiváló Feltaláló arany fokozata 

Fontosabb publikációk:

Dr. Eugen Füzy: Bau einer Tennis- und Ausstellungshalle in Budapest. Bauplanung – Bautechnik, 1968, XXII/3.

Táblázatok teknőhéjak méretezéséhez (1968)

Az elméleti rugalmasságtan néhány módszerének áttekintése (1975)

Mikrorugalmas kontinuumok és építőmérnöki alkalmazási lehetőségeik (1983)

Dr. Füzy Jenő – Kiszelya László: Az E-36 vasbetonvázas építési rendszer. Magyar Építőipar, 1984, 9.

Civil Engineering Applications of Microelastic Continuums (1985)

Magasabb szabadságfokú kontinuumok elmélete és építőmérnöki alkalmazásai (szerk., 1992)

 

Felhasznált irodalom:

Dr. Balázs György: Beton és vasbeton, III. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.

Dr. Balázs György: Beton és vasbeton, V. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

Dr. Balázs György: Beton és vasbeton, VI. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.

Természettudományos és Műszaki Ki Kicsoda?, 2. kötet, OMIKK, Budapest, 1988.

Biográf Ki Kicsoda, Poligráf Kiadó, Budapest, 2003.

személyes beszélgetés 2010. március 31-én

Vető Dániel

  1. április 1.

Galéria: