Majoros Gábor

Születési: 1947. február 7. (Ratingen)

Tanulmányok:

1962-66 Gőgös Ignác Gimnázium, Dombóvár
1966-72 BME, Építészmérnöki Kar
1976-78 Építész Mesteriskola

Munkahelyek:

1972-82 Győrterv, építészeti tervezés, ipari épületek, sátrak, panelházak
1982-89 AGROKOMPLEX, építészeti tervezés, sátrak tervezése és kivitelezése
1989-95 Architent Kft., építészeti tervezés, sátrak tervezése és kivitelezése
1996-02 Majoros és Társa Kft., építészeti tervezés, sátrak tervezése és kivitelezése
2002-08 PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, adjunktus
2002- Politent Kft. építészeti tervezés, sátrak tervezése és kivitelezése

Kitüntetések:

1984 Ybl Miklós díj, a sátorszerkezetek tervezése terén elért eredményekért

Fontosabb publikációk:

Kollár Lajos: Ponyvaszerkezetek. Alfejezetek. Műszaki Könyvkiadó, 1987.
Ponyvaszerkezetek Műszaki Irányelv. Szerkesztőbizottsági tag. 1985.
Majoros Gábor: Ponyvaszerkezetek a mezőgazdaságban. Jegyzet a Gödöllői Mezőgazdasági Egyetem részére, 1984.

Fontosabb munkák:

1974 Afit sátor, Győr
1979 Kamaraerdei ifjúsági park színpadfedés
1981 Irak, légtartós sátor tervezés
1984 Keszthely teniszcsarnok
1989 Bécs-Budapest Expo, nyertes tender Diether S. Hoppe-al
1989 Bejrut, Expo, Magyar Pavilon tervezés
1990 Rybinsk, (Szovjetunió) teniszcsarnok, tervezés és építés
1991 Operaház, mézeskalács ház
1991 Pápa oltár a Hősök terén, tervezés és építés
1996 Szocsi (Oroszország), tervezés és építés Vladimir Ermolovval
1997 Rainbow Children’s Museum, Cleveland (USA) bővítés, tervezés és építés
1997 Moszkva (Oroszország) tervezés és építés
1997 Miskolci Nemzeti Színház belső udvarának szezonális fedése, tervezés és építés
1997 Dubai, tengerparti árnyékolók tervezése és építése
1999 Dubai, irodaépület udvarának fedése, tervezés és építés
1999 Hurghada (Egyiptom), Nemzetközi repülőtér fogadócsarnoka, tervezés és építés
2000 Budapest, Népművészeti múzeum, udvar fedés időszaki kiállításhoz, tervezés és építés
2003 Pécs, EXPO Center szerkezettervezés
2004 Szaud-Arábia, VIP parkoló, tervezés

Majoros Gábor a magyarországi ponyvaépítés talán legfontosabb alakja. Hallgató korában Pelikán Józsefnél ismerkedett meg a ponyvaszerkezetekkel. Családi háttere és egyéni érdeklődése is inspirálta ez irányú munkáit: édesanyja (Medveczky Gabriella) az első magyar ejtőernyős nő volt, míg Majoros az első magyar sárkányrepülők között volt (saját építésű gépeken repültek, melyekre mezőgazdasági fóliából feszítették a szárnyakat).

A diploma után a Győrtevnél kezdett dolgozni. Ez azért fontos, mert Magyarországon a győri Graboplast foglalkozott műbőrök és ponyvaanyag gyártásával is. Így lehetőség adódott arra, hogy elkészülhessenek az első ponyvaszerkezetű fedések. Az AFIT autószerelő csarnoka volt az első magyarországi tervezéssel és kivitelezéssel épült feszített sátorszerkezete 1974-ben. Ezt aztán sok más szerkezet következett.

A sátorszerkezetek tervezésének számtalan speciális mechanikai kérdése van. Ezekben a héjszerkezetekben komoly szaktekintélynek számító Kollár Lajos volt segítségére. Az első számító programokat Gáspár Zsolttal fejlesztették, akinek több jelentős tudományos publikációja készült később ebben a témakörben. A statikai számításokat pedig Óvári Tibor készítette. Később Galaskó Gyula vette át Gáspár Zsolttól a számító programok (elsősorban alakmeghatározó, később analízist is végző programok) fejlesztését. Majoros mint konstruktőr tervezi szerkezeteit, a statikai számításokat Óvári Tibor, Galaskó Gyula, Petrik Géza, Hegyi Dezső készítették az idők során.

A ponyvaszerkezetek építése magával vonzotta az elméleti és a szabvány háttér fejlesztését. A nyolcvanas évek elején elsősorban Kollár Lajos és Majoros Gábor munkájaként elkészült a ponyvaszerkezetekről szóló Műszaki Irányelvek. Ez foglalkozott beépítési feltételekkel, anyaghasználattal, méretezéssel, tűzvédelemmel.

A hetvenes-nyolcvanas évek a ponyvaszerkezet építés hőskora volt: az állami megbízások és a megfelelő ipari háttér jó teret biztosított a fejlődéshez. A nyolcvanas évek elején az agárdi székhelyű AGROKOMPLEX vette át a ponyvás témát, ekkor számtalan mezőgazdasági alkalmazás készült. A kor sajátosságaként műszaki újításként komplex építészeti-tartószerkezeti rendszereket fejlesztettek, és az így kapható állami támogatások nagy lökést adtak a ponyvaszerkezetek építésének. A rendszerváltással ez a háttér megszűnt. Jól indultak a kilencvenes évek: Majoros megépíthette a Hősök terére a pápa oltára feletti fedést, és több pályázatot nyert a világkiállításra. Azonban a világkiállítás elmaradt, és az új befektetői környezet nem kedvezett a különleges megoldásoknak: a bevált „biztonságos” szerkezeteket keresik a felhasználok ma is. Ma kevés nagy volumenű szerkezet készül Magyarországon. Eközben nemzetközi téren fejlődik az ipar, folyamatosan épülnek a látványos sportlétesítmények, közösségi terek, és a kisebb árnyékolók is ponyvaanyagból.

Míg Magyarországon háttérbe szorult a ponyvaépítés, addig az arab világban óriási az érdeklődés. A kilencvenes évek vége óta Majoros folyamatosan tervez és épít Dubaiba, Egyiptomba, Szaud-Arábiába.

Majoros Gábor remek műszaki érzékkel rendelkezik, de érzékeny építészeti vonatkozásban is. Vannak ponyvatervezők, akik a legkedvezőbb műszaki megoldást, vagy a bevált sablonokat keresik. Majoros ezzel szemben mindig a környezethez való igazodás, a látványos szerkezetek irányába mozdul a lehetőségek szerint. Elsősorban építész, konstruktőr, aki jól érzi az erőt, a súlypontokat. Szerkezeteit nem csak tervezi, de rendszerint saját maga is építi meg.

Úttörő munkájának elismeréseként 1984-ben megkapta az Ybl díjat. Ennek érdekessége, hogy elsősorban szerkezettervezés irányában végzett tevékenységet korábban nem honoráltak ezzel a díjjal.

Mindig szívesen részt vesz újításokban, oktatásban. Voltak programjai az Iparművészeti Főiskolával, rendszeresen tart előadásokat a Budapesti Műszaki Egyetemen, évekig tanított a PTE Pollák Mihály főiskolai karán, ahol sok diákkal megszeretette a ponyvaszerkezeteket.