Menyhárd István

Menyhárd István (1902-1969)

Születési adatok: 1902. szeptember 21. Vulkapordány – 1969. aug. 25. Budapest

Tanulmányok:

1925 – Budapesti Műszaki Egyetem, mérnök, statikus, oklevél
1955 – a műszaki tudományok doktora

Munkahelyek:

A diploma megszerzése után 3 évig Raichle J. Ferenc építész irodájában, majd 2 évig Enyedi Béla mérnök tervezőirodájában dolgozott

1933–1937 között a Műegyetem Mechanika Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. Kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem élete végéig oktatott

1940-től magánmérnöki tervezőirodát nyitott.

Később a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium szolgálatába lépett, amelynek közúti hídosztályán önálló tervezőként működött.

1949-től az Állami Mélyépítési Tervező Intézetnél, az Építéstudományi Intézetben (ÉTI) és az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Intézetben (később IPARTERV) működött.

1962-től a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (később BUVÁTI) tervezőmérnöke lett

Kiemelkedő alkotások:

Hidak:

– Jászfényszaru – Zsámbok közötti Zagyva-híd 1934.

– Vasvári két híd 1936-37.

– Szolnoki felüljáró (Mistéth Endrével)

– Jászberényi Zagyva-híd 1937.

– Pozsonyeperjesi Kis-Duna híd 1939.

– Marosvásárhelyi vasbeton ívhidak

– Abdai vasúti felüljáró 1940.

– A ferihegyi műút több hídja

– Füzesgyarmat – Karcag közötti Hortobágy-Berettyó-híd 1944.

– Esztergomi Kossuth Híd 1948.

– Úttörővasút hídja a Nagykovácsi út felett (felsőpályás vasbeton ívhíd) 1948-50.

Épületek:

– Csepeli Nemzeti Szabadkikötő raktárépületei (több, mint 10 héjszerkezet)

– Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. épületei

– Margitszigeti ásványvízüzem (bauxitbetonból) 1937-38.,

– Kőbányai Sörgyár malátázó épületének bővítése, valamint több ipari épülete Kőbányán

– Lakóépületek szerkezeti tervei (pl. Fény u. 2 sz. alatti lakóház 1938.),

– Műegyetem Aerodinamikai Intézetének vasbeton szerkezettervei (benne egy 3 m átmérőjű vasbeton szélcsatorna )

– Bp. Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT, ma: Bp.-i Közlekedési Vállalat, BKV) Hamzsabégi úti autóbusz kocsiszínje és műhelycsarnokai . Budapest, XI. Hamzsabégi út 55. (építész: Padányi Gulyás Jenő) 1941.

– Hungária Kénsavgyár telepén számos 20m körüli nyílást áthidaló rácsos fa tetőszerkezet

– Repülőhangárok (pl. Szolnok, 1940.),

– Magyar Szentföld templom Budapest II. Heinrich István utca 5-7. (Építész Molnár Farkas) 1941-49. Az építkezés 1949-ben leállt és a félkész vasbeton héjszerkezetet elbontották.

– Székesfehérvári Könnyűfémmű csarnokai 1959, (Építész: Farkas Ipoly – Semsey Lajos)

– Margit híd újjáépítésében is részt vett,

– Csepeli Csőgyár hegesztőcsarnoka,

– GANZ-Mávag Diesel Hajtóműgyártó csarnoka 1962,

– Pasaréti VASAS teniszcsarnok, 1957. (építész: dr Szendrői Jenő) Budapest, II. Pasaréti út 11-13

– Városmajori teniszcsarnok 1965.

Főbb kutatási területek:

A vasbeton héjszerkezetek elméletével foglalkozik. Ő indította el a második világháborút megelőző néhány évben a Műegyetemen a héjszerkezetek oktatását.

Bevezette a törést megelőző biztonsági tényezők méretezésének elvét. E munkásságának eredménye magasépítési és vasbeton szabványaink korszerűsítése.