Gilyén Nándor

(1931. február 1. – 2010. január 20.)

1931.február 1-én, Budapesten született. A családban és a széles rokonságban többen is a mérnöki pályát választották. Testvérei közül Gilyén Jenő és Gilyén József szintén építészmérnök, Gilyén Elemér pedig építőmérnök lett.

Iskolák, tanulmányok:

1941-1949. Kemény Zsigmond Gimnázium, reáltagozat, 1949. kitűnő érettségi
1949-1954. Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar, 1954. jeles diploma

Munkahelyek:

1954-1962. tanársegéd a Budapesti Műszaki Egyetem Tartószerkezeti Tanszékén és 1954. előtt – még egyetemistaként – évekig a Szilárdságtani Tanszéken demonstrátor

(Még egyetemistaként, több társával vallási meggyőződésből csatlakozott az egyetem katolikus lelkészéhez. Az 1960-as évek elején Szabó Józsefet és a köréje gyűlt fiatalokat összeesküvés vádjával perbe fogták. Az atyát hosszú börtönbűntetésre ítélték, Gilyén Nándor ellen az 1963-as amnesztiakor megszűntették az eljárást, de ott kellett hagynia az egyetemet. Meghatározott munkahelyre kellett mennie, nem kaphatott évekig útlevelet, nem tölthetett be vezető tisztséget.)

1964-1966. KGMTI (Kohó-és Gépipari Minisztérium Tervező Intézete)
1966-1969. statikus tervező a Pest megyei Tervező Irodában
1969-1985. statikus irányító tervező a LAKÓTERV-ben
1986-1991. tudományos főmunkatárs az ÉMI-ben
1992-ben saját kérésére nyugállományba vonult, nyugdíjas éveiben egyéni vállalkozóként tartószerkezeti szakértői munkákat végzett, illetve az ÁMRK-ban (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vett részt műemlékvédelmi munkákban

Kiemelkedő alkotások (mindnél statikusként vett részt):

Budavári Nagyboldogasszony („Mátyás templom”) templom helyreállítása
Szekszárdi irodaház (Lakóterv)
Pozsony diákszálló (Lakóterv) 1977-1980.
A Veszprémi és a Budapesti III. sz. Házgyár típusterveinek továbbfejlesztője a Lakóterv-ben
esztergomi Bazilika leégett kupolájának rekonstrukciója
gönci templom helyreállítása
Sonkád, református templom rekonstrukciója
Gyügye, református templom rekonstrukciója
Pasarét, Páduai Szent Antal templom és rendház bővítése
Ausztria, alsóőri (Burgenland) katolikus templom szakértése
Gödöllő, Premontrei új templom és rendház építése
Pápa, Esterházy kastély helyreállítása
Csákvár, a volt Esterházy-kastély (ma kórház) kertjében található Szentháromság építmény rekonstrukciója
A belvárosi (VIII. és IX. ker.) függőfolyosós házak megerősítéseinek szakértése

Esztergom, Bazilika kupolájának helyreállítása

Pozsony, diákszálló

Néhány kiemelkedő alkotás ismertetése:

Budavári Nagyboldogasszony („Mátyás templom”) templom helyreállítása

A Budavári Nagyboldogasszony-templomon a környezet károsító hatásai, a karbantartás hiánya vagy szakszerűtlensége, a tető hibái, a beázások olyan károkat okoztak, melyek sürgetővé tették a felújítás megindítását. A műemléki helyreállítás kutatási és tervezési munkáinak elvégzésére az NKÖM az ÁMRK-t (ma Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) jelölte ki 2004 augusztusában. A vezető tervező statikus Gilyén Nándor volt, a dinamikai vizsgálatokat Olosz Emese és Dulácska Endre statikusok végezték.

A rekonstrukciós program előkészítésében elvégzett teljes körű vizsgálatok eredményeinek ismeretében egyértelművé vált, hogy a templom túlterheltsége miatt (melynek oka főleg a turistaforgalom és a zenei rendezvények) korszerű gépészetet és kiszolgáló blokkot igényel. Ennek érdekében a templom – egy térszint alatti kiszolgáló – 300 m2 területű alépítménnyel bővül a Hilton Szálló felé eső oldalon.

Az alapfalakat semmi sem védte a nedvességtől, nem tűrt halasztást a tetőszerkezet felújítása, sürgetővé vált az erodált homlokzati kőburkolat és díszítőelemek javítása, pótlása. A várban a kőzetlemezek egyik törésvonala a Béla-torony alatt húzódik (FTV jelentés 2004.). A szikla felett 1-2 m feltöltődés van, alatta duzzadó agyagos réteg. Ez tizedmilliméterekben mérhető repedéseket okozott a torony szerkezetében. A legnagyobb igénybevételnek kitett épületrész a Mátyás-torony. Itt a legalsó szinten a fal teljes átfúrásával vettek mintákat, rezgés vizsgálatokat végeztek a vízszintes erőhatások okozta rezonancia kialakulási veszélyének megismerésére, majd a legkritikusabb első toronyszinten kőről kőre történő anyagvizsgálatot végeztek. Megállapodás jött létre a Mátyás-torony padlásszinti megerősítéséről. A végleges megoldás a toronyba beépített gyenge és csökkent teherbírású sóskúti kövek teljes cseréje lenne, ami jelentős és költséges műszaki beavatkozást jelent. Így a torony statikai állapotát a jelenlegi „tűrhető” kategóriából a „megfelelő” szintre javították 15 db kváderkő cseréjével.

A statikai vizsgálat megállapításai szerint a kb. 110 éves fedélszékek elavultak. Általánosságban ma is megfelelő teherbírásuk annak köszönhető, hogy a templom építése idején, különösen a jelentős épületek esetében, szokás volt a szerkezetek túlméretezése. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett fedélszék javítása, újjáépítése nem volt teljes körű, sok elemen látható jelentős szilánksérülés. A háború utáni helyreállítások több esetben nem teljesen szakszerűek. A templom fedélszékének egy olyan nagyobb szakasza van – a déli oldalhajó Mátyás-toronyhoz csatlakozó része – amelynek teljes újjáépítése vált szükségessé. Itt szinte minden szerkezeti elem tönkrement, a javítások, ideiglenes alátámasztások pedig csak a tető beomlását akadályozták meg. Valószínűleg a háború utáni, ideiglenes jellegű helyreállítás következtében zavaros szerkezetű a mellékszentélyek enyhe hajlású tetőszerkezete. Az előzőhöz hasonló súlyos statikai problémák itt nincsenek, de a teljes újjáépítés javasolható, megfelelő tervek alapján.

A gerendázat 165 szerkezeti elemét cserélni, további 51 elemét javítani kell. A szerkezet – a javasolt beavatkozások elvégzését követően – mindenütt megfelelő, sőt jelentős tartalékai vannak.

Érdekes megoldás lesz a toronysisakba épített antirezonáns inga, mely a szél okozta kilengést ellensúlyozza.

Gyügye, református templom

Az árpádkori templom – melynek rekonstrukciós munkálatainak építész vezető tervezője M. Kaló Judit, statikusa Gilyén Nándor volt – 2004-ben Europa Nostra díjat kapott.

Az épület tömegét, eredeti arányait jelentősen megváltoztatta az átépített tetőforma, amely az eredetiből csak a kötőgerendákat hagyta meg, mivel ezek egyben a famennyezet rögzítésére is szolgáltak. A kötőgerendák csapolási helyeit felmérve, a középkori tetőszerkesztési szabályok ismeretében kiszerkeszthető volt az eredeti tetőforma. A rekonstrukció hasonló szerkezettel, facsapokkal készült, igényes kivitelezésben, kézzel faragott csüngőeresszel. Az 1927-ben fenyőfából készült szakszerűtlen tetőszerkezet nagyon rossz állapotban volt, ezért elbontása mellett döntöttek a tervezők. Kötőgerendái azonban, melyre 1767-ben a deszka mennyezetet erősítették, egy jóval korábbi tölgyfa tetőből származtak. A kötőgerendák és csapolások felméréséből következtetni lehetett a hajó és szentély oromfalas jellegére, s az állások kiosztására.

A szentélyt a XIV. században boltozat fedte, amely később leomlott, a hajó ekkor is síkmennyezetes lehetett. A két teret diadalív választotta el, amely 1767-ben, a famennyezet készítési idején még állt, s csak 1833-ban bontották el. A boltozat rekonstrukcióját az unikális famennyezet miatt nem javasolták a tervezők, a diadalívet visszaépítették, a középkori templom megmaradt részletei finom jelzéssel láthatók.

A templom a felújítás előtt és után.

Csákvár, a volt Esterházy-kastély kertjében található Szentháromság építmény rekonstrukciója

Stílusjegyei alapján a Szentháromság kerti építmény különleges alkotása korának. Az építményben középen Mária szobra áll. Ezt a kertművészeti értéket a végső pusztulás fenyegette, ezért fontos volt gyorsan cselekedni. Az ÁMRK 1995-től fogalakozott a helyreállításával a helyi vezetők kérésére. A helyreállítás statikusa Gilyén Nándor volt.

A kert építménye az elmúlt évtizedekben történt, nem kellően átgondolt munkák során méltatlan környezetbe került, ezért olyan határozat született, hogy méltóbb helyen kell a kertben elhelyezni, az eredeti helyéhez viszonylag közel, ahol megfelelő védelme is biztosított. Így került a kastélyépület délkeleti oldalára, az épület közelébe. 1998. szeptember 12-én lett ünnepélyesen átadva több száz helybéli jelenlétében.

Sonkád, református templom

A műemléki helyreállítás – mely a templom minden részletére kiterjedt – 1999-ben Europa Nostra díjat kapott. A helyreállítás építész tervezője Oltai Péter (Állami Műemlékek Helyreállítási és Restaurálási Központja, ÁMRK), statikusa Gilyén Nándor volt.

A XV. században épült egyhajós, sokszögzáródású, boltozott szentélyű, támpillérekkel gyámolított kőépület a XVI-XVII. század háborús eseményei és a sorozatos természeti csapások következtében csaknem rommá vált. Az 1717. évi tatár betöréskor kiégett templomot barokk stílusban építették újjá. Az 1800-as évek elején fa harangtornyát a nyugati homlokzat elé épített téglatoronyra cserélték. A jószándékú, de igénytelen és érzéketlen tatarozások az épület értékeit eltűntették, állaga tovább romlott, mígnem alkalmatlanná vált az istentisztelet céljára.

A múlt századi, jellegtelen bádog héjalású tetőt elbontva, egy, a korábbi tetőidomot visszaidéző, új ácsszerkezet készült, amely kettős hódfarkú cserépfedést kapott. Ezzel egyidejűleg újult meg a míves vakolatarchitektúrájú, barokk süveggel koronázott torony. A kissé megsüllyedt és megdőlt középkori templomtest megerősítésére rejtett vasbeton koszorú, a magas nedvesség tartalmának mérséklésére az elektroozmózis elvén működő, alacsony feszültségű falszárító rendszer épült. A déli homlokzat gótikus kapujának védelmére 1759-ben tölgygerendából ácsolt „cintermet” eredeti állapotának megfelelően újították meg. Az északi oldalon a korábban elbontott sekrestyét, valamint a hosszfalat támasztó középtámpillért visszaépítették. Általánosságban mindenütt hagyományos és kézműves módszerek használatára törekedtek a helyreállításnál.

Pasarét, Páduai Szent Antal templom és rendház bővítése

A szentély liturgikus terének jelenlegi kialakítása Vladár Ágnes tervei szerint 1982-ben készült el. Ekkor alakították ki a szentély új liturgikus terét, valamint a szentély alatti hittantermet. Lényegében Rimanóczy Gyula eredeti tervének gondolatát hozta vissza, a szentély terébe helyezett szembemiséző oltárral. Ennek lehetősége a jelentkező szerkezeti problémák megoldásából következett: a templomnak a 70-es évek végétől egyre sürgetőbbé váló műemléki helyreállításával függött össze. A munka az egész épületegyüttesre kiterjedt, a műalkotások restaurálását is beleértve, és a templom fölszentelésének 50. évfordulójára készült el. Az építész Vladár Ágnes és Harsányi István, a statikus Dr. Gilyén Nándor volt. A szentély karcsú pillérsora és az íves külső fal alapozásának megerősítése csak a magas hátfalú oltár elbontása révén volt megoldható. A szentély új elemei – az oltár, a szentségház, és az ambo, az olvasóállvány – a korábbi oltár köveinek fölhasználásával készültek.

Néhány kiemelkedő, kiragadott publikáció:

Mottó: „Minden zeneszerző megírta életrajzát, kottában: csak tudjuk elolvasni. Igazabb képet kapunk róla, mint az akár maga, akár mások által írt kötetes életrajzokból.” /Kodály Zoltán/

Népi építészet:
a) könyvek:

Gilyén Nándor, Mendele Ferenc, Tóth János: A Felső-Tiszavidék népi építészete. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1975.
Barabás Jenő, Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1979.
Barabás Jenő, Gilyén Nándor: Magyar nép építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1987.
Gilyén Nándor, Imre Lajos: Erdély népi építészete – Kölcsönhatások. Kairosz Kiadó, 2006.
Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezőség népi építészete. TERC Kft, Budapest 2005.

Részletek a könyvből

Néhány kiemelkedő, kiragadott publikáció:

Népi építészet:
a) könyvek:

Gilyén Nándor, Mendele Ferenc, Tóth János: A Felső-Tiszavidék népi építészete. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1975.
Barabás Jenő, Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1979.
Barabás Jenő, Gilyén Nándor: Magyar nép építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1987.
Gilyén Nándor, Imre Lajos: Erdély népi építészete – Kölcsönhatások. Kairosz Kiadó, 2006.
Gilyén Nándor: Az erdélyi Mezőség népi építészete. TERC Kft, Budapest 2005.

Részletek a könyvből

b) tanulmányok:

Gilyén Nándor:Csűrök a szatmári Erdőháton. Néprajzi Közlemények V. (1960). l.sz. 52—61.
Gilyén Nándor, Horn Antal: Egy templom útja Mándtól Szentendréig. Műemlékvédelem XXXIII. (1979) 229-239.
Gilyén Nándor: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól. Ház és ember (a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei) 3., Szentendre (1985), 155-172.
Gilyén Nándor: A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei. Ház és ember (a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei) 6., Szentendre (1990), 49-66.
Gilyén Nándor: A parasztház alaprajzi fejlődése és a lakáskultúra. Ház és ember (a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei) 10., Szentendre (1995), 5-18.
Gilyén Nándor: Tetőszerkezetek a Kárpát-medence népi építészetében. In: 3. Tudományos Ülésszak – Történeti tartószerkezetek – Történeti fedélszerkezetek. Kolozsvár. (1999) Szerk.: Kirizsán Imola – Szabó Bálint. 3-46.
Gilyén Nándor: A falusi utcakép vizsgálata. Ház és ember (a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei) 14., Szentendre (2001), 101-114.

c) ismeretterjesztő cikkek:

Gilyén Nándor: Magyar lakáskultúra 1- 4. : A kezdetektől a honfoglalásig., A honfoglalástól a török időkig., A török hódoltságtól a reformkorig., A reformkortól napjainkig – a lakás berendezése. Cikksorozat a Családi Ház folyóiratban VI/3. (1994) 34-35., VI/4. (1994) 36-37., VI/5. (1994) 34-35., VII/1. (1995) 34-35.

Szerkezettervezés, műemlékvédelem:
a) könyvek, tanulmányok:

Gilyén Nándor: A statika szerepe az építészettörténeti formák kialakulásában. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények VIII/3-4.,(1964) 467-494.
Gilyén Nándor: Nagy terek lefedésének határai. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények IX.,(1965) 285-294.
Gilyén Nándor: Panelos épültek szerkezeti továbbfejlesztése. Tématanulmány. Kézirat. ÉTK. Budapest (1973.)
Gilyén Nándor, Spiró Éva: A Veszprémi Hátgyárban előállított épületek tervei. Műszaki tervezés XII/1. 8-11.
Gilyén Nándor: Panelos épületek alapozása. Áttekintések az építőipari világszínvonalról. 26. ÉTK Budapest (1975)
Gilyén Nándor: Műanyag teherhordó szerkezetek. Vezetők tájékoztatója (ÉTK) 1975/7. 12-23.
Gilyén Nándor: Paneles és öntött falas épületek méretezése vízszintes terhekre. Tervezési segédlet. Kézirat. LAKÓTERV, Budapest 1976.

Gilyén Nándor: Szerkezet és forma az építészetben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1982.

Gilyén Nándor: Paneles épületek tartószerkezetinek diagnosztikája. Műszaki Fejlesztési tájékoztató. 1990/2. (ÉMI) 23-28.

Gilyén Nándor: A panelos építésmód műszaki jellemzői. A panelos épületek felújításának tartószerkezeti problémái. In: Birghoffer Péter – Hikisch Lóránt (szerk.): A panelos épületek felújítása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 29-49., 291-318.
Gilyén Nándor: A budapesti lakóépületek tartószerkezetei IV. – Paneles épületek. Magyar Építőipar XLVII..1997/1-2, 4-8.o.
Gilyén Nándor: Műemlékek szerkezeti helyreállításának alapelvei. In: 2. Tudományos Ülésszak: Történeti tartószerkezetek felújításának elméleti és gyakorlati kérdései. Kolozsvár. (1998) Szerk.: Szabó Bálint és mások
Gilyén Nándor: A műemlékhelyreállítások statikai problémái. Magyar Építőipar, 48, 1998, 5/6. 157–160.
Gilyén Nándor, Gilyén Jenő: Panelos épületek használati, felújítási és karbantartási kérdései (1. rész) Magyar Építőipar LI., (2001) 223-229.
Gilyén Nándor: Mérnöki döntéselmélet. In: Kollár Lajos (szerk.): Mérnöki tervezéselmélet. Műegyetemi Kiadó 2002.
Gilyén Nándor, Gilyén Jenő: Panelos épületek használati, felújítási és karbantartási kérdései (2. rész) Magyar Építőipar LII., (2002) 39-44.

b) ismeretterjesztő cikkek:

Gilyén Nándor: Parasztházak korszerűsítése. Családi Ház IV/5. (1992) 52-53.
Gilyén Nándor: A parasztház alaprajzának korszerűsítése. Családi Ház IV/6. (1992) 49-51.
Gilyén Nándor: Parasztházak tartószerkezeteinek korszerűsítése. Családi Ház V/1. (1993) 44-45.

Munkásságának jelentősége:

Egyetemista kora óta foglalkozott a népi építészettel, OTKA ösztöndíjasként számos kutatást, felmérést végzett Erdélyben és Magyarországon. Számos könyvet írt ebben a témában. A Szentendrei Néprajzi Múzeum tájegységeinek kialakításában is közreműködött. Aktív korszakában és főként nyugdíjas éveiben statikusként műemlékvédelemmel foglalkozott intenzíven: templomok, plébániák, lakóépületek felújításának tervezése fűződik a nevéhez. Több statikai könyvet és számos szakcikket írt. Éveken keresztül előadást tartott a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak és végzett mérnökeinek (Tartószerkezetek Mesteriskolája, Mérnöktovábbképző Intézet), valamint a kolozsvári „Történeti Tartószerkezetek” Konferencia-sorozaton.

„Hatalmas szakismereténél és tudásánál csak szerénysége, kedves közvetlen embersége volt nagyobb. Módom volt tapasztalni a végtelen szakmai alázatának és határtalan együttműködési készségének az áldásait. Munkásága arra tanítson: akár új, akár régebbi alkotásait szemléljük épített környezetünknek, ezt mindig az alkotó egyének és közösségek megbecsülésével tegyük. Különösképpen így járjunk el nemzetünk és más népek kollektív nemzeti, sokszor nem is tudatos népi alkotásainak szemlélése, megőrző, gondos értékelése kapcsán. Soha se felejtsük el, hogy ezek az alkotások mindig egy-egy kialakult, kiforrott szellemi közösség együttese által létrehozott művek. Évszázadok alatt létrejött, kialakult értékek.” /Dr. Imre Lajos/