Dr. Halász Ottó
Születési adatok: 1927. október 24. (Budapest)
Tanulmányok:
1950 – Budapesti Műszaki Egyetem, mérnöki oklevél
1956 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány kandidátusa
1977 – Budapesti Műszaki Egyetem, A műszaki tudomány doktora
1982 – Magyar Tudományos Akadémia, Levelező tag
Munkahelyek:
| 1950-54 | BME I. Hídépítési Tanszék | egyetemi tanársegéd |
| 1954-60 | BME I. Hídépítési Tanszék | egyetemi adjunktus |
| 1960-66 | BME I. Hídépítési Tanszék | egyetemi docens |
| 1966-86 | BME Acélszerkezetek Tanszék | egyetemi tanár |
| 1961-67 | BME Építőmérnöki kar | dékánhelyettes |
| 1967-73 | BME Építőmérnöki kar | dékán |
| 1981-86 | BME Építőmérnöki kar | dékán |
Kitüntetések:
| 1982 | Munkaérdemrend Arany fokozata |
Kiemelkedő alkotások
| Bizottságokban végzett munkák | Tagság/cím | Év | |
| Structural Stability Research Council (SSRC) | Levelező tag | ||
| Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület (IABSE, IVBH) |
Állandó Bizottság tagja | ||
| Nemzetközi Híd- és Magasépítési Egyesület (IABSE, IVBH) |
Magyar Nemzeti Bizottság elnöke | ||
| American Institute of Steel Construction (AISC) „Stability of Metal Structures: a World View” kiadvány | Regionális szerkesztő | ||
| SSRC által kezdeményezett, acélszerkezetek stabilitásával foglalkozó első magyarországi regionális kollokvium | elnök | 1977 |
Fontosabb publikációk:
Szakcikkek
| Cím | Folyóirat | Megjelenés |
| O predelnom zshelezobetonnih plit (oroszul) | Izvestija Academia Nauk USSR | 1956 No.8. |
| Die Stabilitatsuntersuchung gedruckter dunnwandiger Stabe (Csellár Ödönnel, németül) |
Acta Technica | 1961 |
| Design of Elastic-Plastic Frames under Primary Bending Moments (angolul) | Periodica Polytechnica | 1969 No.3-4. |
| Theorems for a Simplified Second Order Limit Analysis of Elastic-Plastic Frames (angolul) | IABSE Preliminary Report. Zurich | 1972 |
| Effect of Initial Imperfections on the Elastic-Plastic Failure Load of Simple Frames (angolul) | Stability of Steel Structures. Liege | 1977 |
| Stability Problems in Hungarian Specifications and Recommendations for Steel Structures (Iványi Miklóssal, angolul) | Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures | 1977 |
| Approximate Analysis of the Failure Load of Frames with Sidesway (angolul) | Proceedings of the Regional Colloquium on Stability of Steel Structures | 1977 |
| Full-Scale Failure Tests with Steel Frames (Iványi Mihállyal és Tomka Pállal, angolul) | 11TH IABSE Congress. Vienna | 1980 |
| Philosophical Background and Safety Concepts (angolul) | Engineering Journal of American Society of Steel Constructions | 1981. No.3. |
| Probebelastung einer historischen Stahlbrucke in Budapest (Szittner Antallal, németül) |
IVBH Symposium, Venezia. Schlussbericht | 1983 |
| Design of Laterally Unsupported Beams – East European Practice (angolul) | ASCE New York | 1981 |
Szakkönyvek
| Cím | Társszerző, kiadó | Megjelenés |
| Vékonyfalú acélszerkezetek | Csellár Ö., Réti V.; Műszaki Könyvkiadó |
1965 |
| Korszerű méretezés | (szerk.: Galgóczy Gábor); Műszaki Könyvkiadó |
1962 |
| Bemessung von Stahl-, Stahlbeton und Holzkonstruktionen | (szerk.: Galgóczy Gábor); Bauverlag Gmbh Wiesbaden und Berlin |
1972 |
| Statikusan terhelt alumíniumszerkezetek tervezése. Alumíniumrudak kihajlása. | ETK kiadvány | 1969 |
| The Bridges of Hungary | UVATERV | 1980 |
| Alumínium kézikönyv. Alumíniumszerkezetek méretezése | Műszaki Könyvkiadó | 1984 |
| Stability of Metal Structures: A World View |
AISC Chicago | 1982 |
| Mérnöki kézikönyv II. kötet. Stabilitási kérdések, acélszerkezetek |
Műszaki Könyvkiadó | 1984 |
Tankönyvek
| Cím | Társszerző, kiadó | Megjelenés |
| Rúdszerkezetek méretezése a képlékenységtan alapján | Kaliszky S., Kollár L.; Mérnök továbbképző intézet |
1956 |
| Ortotrop pályalemezes hidak szerkezeti és számítási kérdései | Hunyadi F.; Mérnök továbbképző intézet |
1959 |
| Könnyű acélszerkezetek | Csellár Ö.; Mérnök továbbképző intézet |
1962 |
| Acélszerkezetek III/1. Stabilitáselmélet | Tankönyvkiadó | 1966 |
| Acélszerkezetek méretezésének elvi alapjai | Tankönyvkiadó | 1973 |
| A nyomott rúd | Tankönyvkiadó | 1973 |
| Acélszerkezetek I. | Platthy P.; Tankönyvkiadó |
1974 |
| Acélszerkezetek II. | Platthy P.; Tankönyvkiadó |
1976 |
Dr. Halász Ottó egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Sokoldalú munkásságát nem lehet egyszerűen beskatulyázni, a műszaki képlékenységtan, a szerkezetállékonyság és a méretezéselmélet tudományterületén egyaránt ért el eredményeket. Kiemelkedő kutatói munkássága mellett oktatóként, a BME Építőmérnöki Karának dékánjaként, illetve az Acélszerkezetek Tanszék vezetőjeként is maradandót alkotott.
1927. október 24-én született Budapesten. Műveltségét és a mérnöki munka tiszteletét szüleitől kapta. A tágabb, embertelen társadalmi környezetben is emberséges gondolkodást szintúgy. A Kölcsey Ferenc Gimnázium kitűnő tanulója a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karának is kiváló hallgatója lett. 1950-ben szerezte meg jeles minősítésű mérnöki oklevelét, de már 1949-ben matematikát oktatott, és 1950-ben tanársegédként az Egyetem 1. sz. Hídépítési (később Acélszerkezetek) Tanszékén találjuk. Oktatói és kutatói képességei szinte egyidejűleg bontakoztak ki. Megértés és együttérzés jellemezte kapcsolatát a hallgatókkal, alapos felkészültség, nagy elméleti és tárgyi tudás, következetes gondolkodás kutatói munkásságát. Az aspiratúra éveit követően készített kandidátusi értekezése nemzetközileg is nagy figyelmet keltett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közleményeiben közzétett dolgozat világszerte tekintélyes szerzővé avatta az 1956-ban kandidátusi fokozatot szerzett tudóst. Az önmaga felé magasra állított mérce – és nem a teljesítményhiány – lehetett az oka annak, hogy a tudomány doktora fokozatot csak húsz évvel ezután szerezte meg. Hogy minden bizonnyal így volt, azt a közben eltöltött két évtized gazdag kutatói munkássága bizonyítja.
A műszaki képlékenységtan – a kontinuummechanika vizsgálati módszereitől eltérően – a gyakorlati tapasztalatokat megvalósító modellekkel dolgozik. Két fő modellje a rugalmas-képlékeny és a rugalmas-merev elemek kapcsolásával jön létre. Ilyen modellek alkalmazását – példának említve a vasbeton szerkezetek (közöttük a lemezek) határegyensúlyi állapotának leírását – a valóságos szerkezeteken végzett roncsolásos vizsgálatok eredményei igazolják. Az úgynevezett határegyensúly elmélet egyik alaptételének alkalmazása vasbeton lemezekre képezi Halász Ottó egyetlen idevágó dolgozatának tárgyát.
A gyakorlati tapasztalatokat megbízható, elméletileg helytálló – és ezért is – matematikailag kezelhető modellalkotás egész munkásságát jellemzi. Vonzónak tűnő, de öncélú kutatási feladatot se magának, se másnak nem adott. Amikor élete fő működési területére – az acélszerkezetekre – összpontosult munkássága, nagy fogékonysággal választotta ki azokat a nem kellően feltárt összefüggéseket, amelyek tisztázása szép feladat, de nemzetgazdasági előny hordozója is. Ma már világosan látható, hogy az acélszerkezetek alkalmazásának, tervezésének, gyártásának látványosan gyors fejlődése a stabilitáselmélet, a műszaki képlékenységtan és a tervezéselmélet fejlődése nélkül lehetetlen lett volna. A karcsú, a teherbíró képességhez viszonyítottan minimális acélanyaggal készülő szerkezetek a hagyományostól eltérő kihajlási, kifordulási és horpadási jelenségeket mutattak. Az is világossá vált, hogy a szerkezet tehernövekedés alatti állapotváltozásának kritikus pontjai nem jelentik egyúttal a teherbíró képesség megszűnését, még kevésbé a progresszív összeomlás közvetlen veszélyét. Halász Ottó jól tudta, hogy a nem lényegtelen részproblémák megoldása akkor jelent igazi eredményt, ha a műszaki tervezők részére készülő szabályzatokba, irányelvekbe építve elfogadható biztonságú, anyagot, gépet, energiát, munkaerőt jól hasznosító – gazdaságos – szerkezetek tervezését teszi lehetővé.
A Shanley-féle jelenség egy lehetséges általánosításaként mondta ki Halász Ottó doktori értekezésében – és adott esetre bizonyította – hogy az úgynevezett képlékeny csuklók nem egyértelmű viselkedése miatt stabil egyensúlyi helyzetben is létrejöhet az egyensúly elágazása. Bevezette a viszonylag merev szerkezetek fogalmát, mely szerkezeteknél a képlékeny teherbírás kimerülése az elsőrendű elmélet alapján kialakuló folyási mechanizmus létrejötte után következik be. Nevéhez fűződik az acélszerkezetek képlékeny méretezésére szolgáló első hazai szabvány megalkotása is.
Behatóan foglalkozott a könnyűszerkezetek körében jelentkező stabilitási jelenségekkel. A vékonyfalú szerkezetek méretezésénél alkalmazott eljárások, a kezdeti pontatlanság, kezdeti görbültség számításba vételének kezdeményezője volt. Társszerzőkkel együtt a 60-as évek közepén írt Vékonyfalú acélszerkezetek c. könyve ma is a tulajdonosok féltve őrzött kincse. Mai, számítástechnikára orientált szemmel nézve a valószínű kezdeti pontatlanság ténye vagy feltételezése inkább előny, mint hátrány. A számítógép ugyanis „szívesebben” számol végig egy állapotváltozási folyamatot, mint egy közbenső állapothoz rendelt sajátérték-feladatot.
Halász Ottó azok közé tartozott, akik korán felismerték a számítástechnika adta lehetőségeket és főleg azt, hogy a keletkező előnyöket csak szemléletváltással, a klasszikustól eltérő modellek alkalmazásával lehet elérni. Életének utolsó heteiben került elfogadásra az az új acélszerkezet-méretezési szabványjavaslat, amely e gondolatokat magába foglalja. Lehetővé tette a tervezőnek a hagyományos vizsgálatot, de megengedte az igényesebb, számítástechnikai felfogású „imperfekt modell” vizsgálatát is.
Halász Ottó akadémiai székfoglaló előadásában adott tervezés-elméleti iránymutatás fő pillérei: a tartószerkezet múltját-jövőjét leíró állapotváltozási tér, a szerkezeti elemek vagy fontos (olykor kritikus) résztartományok kontinuummechanikai szigorúságú elemzése, és végül a teljes modell feltételezéseit igazoló (vagy cáfoló) valóságos szerkezeten végzett mérés. A program minden része elbírja (olykor igényli) az összefüggések laboratóriumi feltárását vagy a számítógépes szimulációt.
Súlyos betegség következtében, 59 évesen halt meg, de élete utolsó heteiben is a kar, a tanszék, a laboratórium gondjai foglalkoztatták. Nem csak értette, tervezte a jövőt, nemcsak kiemelkedő tudományos eredményeket hagyott hátra, hanem kiváló, általa nevelt munkatársak nagyszerű csapatát is.
Átvétel Szabó János: Halász Ottó 1927-1986. Megemlékezés.
Magyar Tudomány 1986 31:10;818-820 cikkéből
Galéria:
