Pozsgai Lajos

Dr. Pozsgai Lajos

dr. pozsgai kep

Születési adatok: 1932. május 23. (Budapest)

Tanulmányai és végzettségei:

Középiskola.          br. Eötvös József gimnázium Budapest 1942-50

okl. építészmérnök 1954  Építőipari Műszaki Egyetem Budapest

(diplomamunka készítés a dr. Pelikán József prof. vezette Tartószerkezeti Tanszéken, témája: „Fedett uszoda előregyártott vb. szerkezettel”, : opponens dr. Szmodits Kázmér)

okl. vasbetonépítő szakmérnök 1965 ÉKME  Budapest

okl. acélszerkezeti szakmérnök 1967 Centre de Hautes Etudes de la Construction  Paris

műszaki doktor (vasbeton építéstan)  1968 BME  Budapest

Munkahelyei és beosztásai:

1954 – 1956 Hídépítő Vállalat Budapest,  munkahelyi mérnök, technológus, építésvezető helyettes, részleg építésvezető

1956 – 1977 Ipari Épülettervező Vállalat, statikus tervező, statikus szakosztály vezető, vállalati statikus főmérnök, műszaki igazgatóhelyettes

1977 – 1985 Építési és Városfejlesztési Minisztérium
Műszaki tervezési főosztály, főosztályvezető helyettes, építészeti osztályvezető

1985 – 2003 Ybl Miklós Műszaki Főiskola Budapest 
1985 – 1996 főállású főiskolai tanár,
1985 – 1995 főigazgató,
1997 – 2003 félállású főiskolai tanár

1997 – 2003 vállalkozó magánmérnök, ezen belül

19992001 Világbanki szakértő

SZAKMAI ÉLETMŰVÉNEK ISMERTETÉSE

  1. Jelentős szerkezettervezési munkák:

Magyarországon megépítve (a csak tervszinten maradt munkákat nem említve)

Mint az ipari építészet területén nemzetközileg is elismert IPARTERV tervező iroda tagja, 1956-77 között 45 különböző ipari épület (8 ipartelepi hőerőmű, 18 ipari csarnok, raktárak,egy- és többszintes gyártócsarnokok, 4 siló és egyéb technológiai szerkezetek valamint kutatóintézetek és lakóépületek) tartószerkezeti terveit készítette el.

Legfontosabb tartószerkezeti tervei közül kiemelendők az alábbiak (valamennyiben jelentős innovációs fejlesztéssel):

– 4 üzemi hőerőmű (Kőbánya-Siemens, Szolnok, Szerencs, Mosonmagyaróvár (1958-70),

– KOKI 10 emeletes orvostudományi kutató intézete Budapesten  (1958-60),

– BHG ötszintes telefongyártó csarnok Budapesten  (1960-61),

– GYTV tízszintes textil raktárépülete Budapesten  (1964),

– Gamma OptikaiMűvek ötszintes előre-gyártott gyártócsarnoka Budapesten (1964),

– MEDICOR irodaépület Budapesten (1967),

– MOTIM kádkő és műkorund üzeme Mosonmagyaróváron (1967-68),

– Középkori történeti lakóház rekonstrukciója, az eredeti kőszerkezet megmentésével és          felhasználásával Budavár  (1969)

Külföldön megépítve:

Feszített vasúti aljgyár Bagdad (Irak) 1961-62 tervezés, az áttervezés és a projektmanagement tevékenység a helyszínen,

Irodagépgyár  Oelsnitz (NDK) 1968-69 szerkezettervezés, az alábányászott terület miatt rendszeres, kéthetenkénti tervezői művezetéssel

Külföldre tervezve, de nem épült meg.

–          Sportcsarnok Teherán (Irán), közös vállalkozás az acélszerkezet magyar gyártójával,

–          32 emeletes felhőkarcoló irodaépület Sao Paolo (Brazilia), a vállalkozó magyar acélszerkezet gyártó ajánlata-a nagy szállítási távolság miatt- a versenytárgyaláson második lett(1969)!

Építészeti szakági tervezések:

–          Új irodaépület tervezése  a bagdadi vasúti aljgyárba, a helyszínen  (1962),

–          Új karbantartócsarnok tervezése a helyszínen, a bagdadi vasúti aljgyárhoz (1961),

–          családi építési munkák építészeti tervezése

2.   Nagy ipari beruházások tervezésének irányítása:

Mint az IPARTERV igazgatóhelyettes főmérnöke, számos ipari beruházás előkészítő és tervezési folyamatait irányította (1969-1977) többek között az alábbiakat:

–          Paksi Atomerőmű tervezésének előkészítése (1969-76),

–          3000 tonnás gabonasilók sorozattervezése,12 siló telep  (1970-73),

–          Négy szivattyú állomás a Szojuz gázvezeték szovjetunióbeli ún. „magyar” szakaszán,

–          Aluminium hengermű II. szakasza Székesfehérvár (1973),

–          Cementgyárak Hejőcsaba (1973) és Bélapátfalva (1975),

–          Acélhengerművek Ózd (1972) és Diósgyőr (1975),

–          Házgyárak Budapest IV. (1971), Veszprém (1973) és Szeged (1977),

–          Papírgyárak Dunaújváros (1972) és Csepel (1974)

2,1 országos tervpályázati biráló bizottságokban végzett munka (17 alkalom) (tag ill.elnök)1978-1993. A legfontosabb témák: MO autópálya déli Dunahíd tervei, valamint az 1994-re tervezett Budapesti Világkiállítás beépítési terve és főbb épületeinek tervei.

3.   Kutatási tevékenység és fejlesztési tevékenység: (K+F)

  3,1 Rezgésmentes mérőtorony

A KOKI (1959) laborépületben folyó mikro-finomságú biokémiai mérések és az elektron mikroszkópok használata miatt a födémek egy részének abszolút rezgésmentességét igényelték a kutatók. A födémrezgések három hatásból eredhetnek : széllökésekből, az épületen belüli gépek – liftek rezgéskeltéséből és az utcai forgalom (korábban villamos. később metró )a talajon keresztül érkező hatásaiból.

Ezért  az épület egy traktusában  9 szintes független torony került beépítésre. A széllökések és a géprezgések hatás átadása rugalmas hézag zárással kiiktathatóak.

A forgalomból eredő hatások a  pinceszinten  „toronyalapként” kisalakított betontömb „elhangolásával” vannak kiiktatva. Az elhangolást az ipari építéstervezésben használt dinamikai számításokkal lehetett igazolni.

A BFEM Mérőhitelesítő állomáson (F+7 szintes épület) a hitelesítő helyiségek rezgésmentesítése azonos eljárással készült (1969)

   3,2 Öszvértartók.

A  rácsos öszvértartók esetében, a nyomott öv vasbeton, míg a húzott öv és a rácsrudak  acélból készülnek. A Szalay Lászlóval közösen megnyert pályázatot (1960) követően, adódtak élő tervezési munkák is ahol ez  az ötlet már kidolgozhatóvá és egyben betervezhetővé is vált.

Csarnok szerkezetek esetében rács rudak és a  húzott őv  köracélból,   több szintes gyártó csarnokok  födémeiben  vékonyfalú acél profilokból  készültek.

3,21  Földszintes raktárcsarnokok: BHG „C2”raktár, budaörsi, lébényi és dombóvári  telepek (1960)

3,22  BHG F+4 szintes műszer üzemben (1961) a födém fiók tartók  öszvér jelleget a zsaluzattartó vékonyfalú acél rácsos fióktartók adták, (az alsó őv a technológiai Jordahl sín) így épültek be a monolit konstrukcióba. (1961)

3,23 A Gamma Optikai Művek(1967) szintén F+4 szintes műszeripari csarnok ennek a konstrukciónak az előregyártott változatát mutatják ,szintenként toldott előregyártott vasbeton pillérekkel, és előre gyártott hosszvasbeton főtartókkal.

A födémeket  és néhány födémelemet az ÉTI bevonásával, terhelési próbával ellenőriztünk.

3,3  Vasbetonlemezek problémái (1964-66)

3,31 A pontszerűen megtámasztott vasbeton lemezek (fejnélküli gombafödémek) Laborban törési kisérlettel,  a Johanssen törésvonal elmélet és a membrán elmélet összevetésével igazolta a Turner sejtést (1909 Boston).( BME Vasbeton tanszék laborja)

3.32 A probléma kísérletileg kiterjesztve a síklemez és az oszlop csatlakozásánál kialakuló feszültség eloszlásra, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelésre egyaránt.

3.33 A GYTV  (BP. Soroksári út) F+9 szintes 22,0 KN/m2 hasznos terhelésű 9×9 m oszlopállású épületében, a födémeken dolgozó targoncák minél szabadabb mozgása érdekében, el kellett kerülni a hagyományos, 45 fokos dőlésű gombafejek alkalmazását. Ezért elméleti megfontolásokkal, majd  kísérletekkel  (BME Vasbetontanszék) P.L. kidolgozott egy számítási  módszert – (ebből született a doktori disszertációja is), –amelyet alkalmazott a tervezés során, a  „laposfejű” gombafödémek méretezésénél.

3,34 A Medicor  új-lipótvárosi irodaházánál, az 5,0KN/m2 hasznos terhelésű,7,50×7,50m oszlopállású födém, (az építész Gulyás Zoltán igényei szerint,) 3,75 m körbemenő-konzollal, síklemez kialakítással, már fejnélküli gombaként készült. Az építtető finanszírozta a BME Vasbeton tanszéken végzett modell terhelési próbákat is.

A témában készített disszertációjának összefoglalója megjelent a Magyar Építőiparban, innen átvette és angol nyelven publikálta a Jerusalem Academic Press!

  3,4  Rendszerközelítés és rendszertechnika (1971-76) a főmérnöki feladatkör  kihívásai miatt az amerikai és brit publikációk alapján a rendszertechnikát adaptálta  a magyar építéstervezési folyamatokra. A hazai adottságok figyelembevételével bevezette az irányító munkába, publikálta  nemzetközi konferenciákon és főiskolai jegyzetekben.

Kisérleti rendszer sémák: -’1. Tervező szervezetek felépítése

2. Tervezési folyamat kibernetikai modellje.

3. Építési folyamatok rendszerelvű felépítése.

4. Szakértői tevékenység

  4.1 Ipartervi mérnökként  Központi Döntő Bizottság felkérése, igazgatói kijelölés alapján hibás tervezői ill. kivitelezői teljesítések vizsgálata 1963-65

4,2 Mellékállású szakértőként ipari épületek felülvizsgálata gyártástechnológiai váltást megelőző szerkezet felülvizsgálatok 1968-69

4,3 Miniszteri felkérésre az építésközben leomlott Olajipari székház szakértőinek ( 2 egyetemi tanszék, 2 kutató intézet ) koordinálása 1971

4,4 Magánmérnöki szerződés keretében épületek felül vizsgálata ( pl paksi atomerőmű kiégett kazetták átmeneti tárolóépület szerkezeti vizsgálata)1996-2003

4,5 Világbanki megbízásból beruházás előkészítő vizsgálatok 1999-2001

5. Nemzetközi tevékenység, idegen nyelveken

5,1 angol nyelven

  •         Építési főmérnök ( projekt manager) Feszitett vasúti aljgyár  Bagdad 1961-62.
  •         Bíráló bizottsági tag a British Systeme Builder Association nívódíj pályázatában  London 1977.
  •         Tanácsadó a Világbank magyarországi beruházás előkészítésben  Budapest 1999-2001.
  •  

  5,2 Francia nyelven:

          Mérnöktovábbképzés Franciaországban franciakormány ösztöndíjjal 1966-67

         Mérnök-szakértő csoport telepítése és ellenőrzése Algéria 1973.

A Nemzetközi Építész Szövetség  (UIA)„”Szerkezet + iparosítás szakbizottsági tagsága (1984-87) a MÉSZ delegáltjaként

   5.3 német nyelven

  •         Szerkezettervező mérnök az NDK-.ban épülő irodagépgyár tervezésében  (művezetéssel) Oelsnitz 1968-69
  •         Magyar koordinátor a svájci kormány támogatásával induló piacorientált építési manager képzésben Budapest 1994-2000

   5,4 Többnyelvű feladatok

  •         Az ÉTE delegáltja az EUROPREFAB-EUROBUILD (European organisation for promotion of the prefabrication and new building technics) európai szervezetben(Zürich) 1976- 1991 alelnöke :1983-87  elnöke :1987-91
  •         Igazgatósági tag az European Civil Engineer Management ( Oldenburg- Wolwerhampton) szervezetben  1994-96
  •         Nemzetközi konferenciák szakmai előadója és vita partnere  1975-2000
  •         Nemzetközi szakmai díjak (EP Golden Trophy) bíráló bizottsági tagja (Milano 1974, London 1977)

  5,5 Többnyelvű feladatok az új felsőoktatási hálózatokban  ( oktató és hallgató cserék)  Tempus programmok 1991 -93. 1993-99 

1990 után megnyílt határokon át mint főiskolai vezető szervezte a hálózatokat és a munkát

Partnerek D (Stuttgart, Oldenburg, Leipzig) GB (Glasgow, Edinburgh, Preston)   ES (Barcelona)  NE (Groningen)   DK ( Aalborg)   PL ( Sszeczin)   CS ( Prague)

S ( Dalarna, and Lund )

   5,6 Új oktatási programmok átvétele és bevezetése.

  •         Ingatlan szakértői képzés  bevezetése( támogató: Brit külügyminisztérium, szakmai partner: Napier University of Edinburgh, (1993-2001)
  •         Tűzvédelmi mérnök képzés EU konform fejlesztése Central Lancashire University Preston GB (1991-99)   University Lund (S) (1991-95)
  •         Építőmester (építés-manager) képzés bevezetése, támogató Svájci kormány, szakmai partner. Schweizerische Baumeister Verband (1994-2002)
  •         Total Quality Management (minőségbiztosítás)  rövid kurzus partner: State University of New York 1993

6. Nemzetközi konferenciákon meghívott előadói szereplés:

6,1 1975 és 2000 között, összesen 16 nemzetközi szakmai konferencián 2 francia, 8 angol, 5 német, és 1 orosz nyelvű előadást tartott, mint felkért előadó

6,2 ENSZ világkonferencia Stockholm 1980 június  28 („ Földalatti terek” Subsurface  spaces)

A záróplenáris ülésen – a szervező bizottság által – felkért előadóként tartott összefoglalót ( Summary)

7. Nemzetközi konferenciák szervezése

(konferencia igazgató és a konferencia kiadványok felelős szakmai szerkesztője):

7,1 Europrefab nemzetközi konferencia Balatonfüred 1978

Főtéma: Előregyártás és építésiparosítás,

7,2 Nemzetközi Europrefab sympozium Budapest 1980

Főtéma: Építésiparosítás és energia takarékosság,

7,3  II. Nemzetközi Europrefab Sympozium Budapest 1982

Főtéma: Építésiparosítás és energia takarékosság.

8. Szakirodalmi tevékenység:

8,1 Szakcikkek  szaklapokban

54 szakcikk publikálva (magyar, francia, angol, német és lengyel)

(Az első angol nyelvű publikáció: a jeruzsálemi Akadémiai kiadónál 1971-ben:   Consideration   of Membrane Action in Point  Supported Reinforced Concrete Slabs) 

8,2 Építészeti publikációk: 36  építészeti ismertetés, az általa tervezett szerkezetekkel megépült kiemelkedő épületekről hazai, német és angol építészeti szaklapokban.

8,3 Szaklapok szerkesztőbizottsági tagsága:

Ipari Építészeti szemle        (1969-77 között)

Magyar Építőipar                 (1971-99 között)

Műszaki Tervezés               (1971-2001 között)

8,4  Szakkönyvírói tevékenység:

IPARTERV 1949-74 jubileumi emlékkönyv társszerző                                                                                                                                       

NAGYIPARI LÉTESÍTMÉNYEK 1945-1975   Főszerkesztő: dr.Szabó János 

Társszerkesztő és társszerző ( Műszaki Könyvkiadó 1975 )

ÉPÍTÉSI HIBÁK A-Z   Monografia az építési hibákról.

Szakmai szerkesztő, egyes témák szerzője, ill. lektora  ( Verlag Dashöfer 2002-2009 )

NÁDFEDÉS AZ EZREDFORDULÓN

              Szerző ( Cser kiadó 2006  )

 NÁDTETŐK KÉSZÍTÉSE  (kézikönyv)

              Társszerző ( Balázs bt. kiadó 2010 )

8,5 Főiskolai jegyzetek  (az összesen 8 jegyzetből a legfontosabbak az alábbiak)

A XX.század építészete és építéstechnikája- ( 1988-2002 között minden évben   átdolgozott új kiadás pp65)

Komponenselvű építésiparosítás (1986-2001 között minden évben átdolgozott új kiadás pp61)

Nádfedések , nádtetők 1996 pp28 (Világbank támogatással)

Műszaki ellenőri ismeretek CD formátum.2001. társszerző: dr Kukai T.

9.0 Tevékenység szakmai testületekben:

  9,1  Építéstudományi Egyesület (ÉTE) 

tag 1955-1995,  elnökségi tag 1972-1991,  Europrefab delegált : 1976-1991

9,2 Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ)

tag 1971-   UIA bizottsági delegált. 1984-87

  9,3 Magyar Szerzői Jogi Testület

tanácsadó tag 1971-91

  9,4 Magyar Tudományos Akadémia  Építészettudományi Bizottság  

tag 1985- 2009

  9,5 Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság,, ,Műszaki oktatási albizottság

tag:1996-2001

  9,6 Magyar Műszaki Felsőoktatás rektorok-főigazgatók konferenciája

tag:1990-95    elnök:  1992-93 tanév

9,7 Magyar Mérnöki Kamara

Építési tagozati tag:1996-  elnök :1997-2001

  9,8 Magyar Építészek Kamarája

tag:1996-

9.9 Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete.

              Tiszteletbeli tag 2007.

 10.0 Tevékenység a felsőoktatásban:

              Feladatkörök:

–          Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész tagozat

meghívott előadó 1961 ( Téma:szerkezettervezési ismeretek)

–          Építésügyi Vezetőképző Iskola

–             meghívott előadó 1971-77 (Téma: tervező irodák vezetése)

–          BME építőmérnöki kar vasbeton tanszék

–             meghívott előadó 1971-73 (Téma: előregyártott ipari csarnokok)

–          BME építőmérnöki kar államvizsga bizottsági tag 1972-78 (Magasépítési tsz) 

–          BME építészmérnöki kar államvizsga bizottsági tag 1973-85 (Ipari ép.tsz) 

–          Ybl Miklós Műszaki Főiskola államvizsga bizottsági tag: 1981-84

–          Ybl Miklós Főiskola tanár 1985-2003 

–          Ybl Miklós Főiskola főigazgató 1985-95 

         Állami kitüntetései:

MNK Sportérdemérem ezüst fokozat  1956, ( társadalmi sportmunkáért ) 

MNK Munkaérdemrend  ezüst fokozat  1985, ( minisztériumban végzett tevékenységért )

MNK  BM Tűzbiztonsági Érem  1989, ( tűzvédelmi mérnökképzésért )

Magyar Köztársaság Kormányának arany gyűrűje  1993 ( tűzvédelmi mérnökképzésért )

Magyar Köztársasági Érdemrend Közép kereszt  1994 ( a magyar műszaki felsőoktatás fejlesztéséért )

 Szakmai díjai:

Eötvös Lóránd díj,a rendszertechnika építőipari adaptálásáért   1976,

Lechner Ödön díj,  a piac orientált építési manager képzés megalapozásáért 1996,

Kármán Tódor érem, a főiskolai mérnökképzés fejlesztéséért  1996

A Budapesti Műszaki Egyetem Aranydiplomája  2004

Dr. Pozsgai Lajos írásban megküldött szakmai önéletrajzi anyagaiból szerkesztette: Hajmási Péter 2011.04.10.

Galéria: