Tápai Antal

Tápai Antal

 Születési adatok: 1940. október 16. (Szeged)

Tanulmányok:

1959-1964.     BME Építőmérnöki kar            okleveles építőmérnök

1977-1979.     BME Építőmérnöki kar            okleveles szerkezetépítő szakmérnök

Munkahelyek:

  • Beton és Vasbetonipari Művek (BVM Épelem Kft. Jogelődje) másodéves kortól társadalmi szerződéssel művezető, majd különböző feladatkörökön keresztül 1984-től főmérnök, végül műszaki igazgató
  • 1990-1995 (privatizáció)-2003           BVM Épelem Kft.       műszaki igazgató
  • 2003-2010                                         BVM Épelem Kft.       műszaki vezérigazgató

1974-94          Ybl Miklós Műszaki Főiskola Budapesti Területi Egységén Vasbeton szerkezetek, Tartószerkezetek tárgyakat tanított, mint külső munkatárs

Közéleti tevékenység:

  • 1992-2004      Építéstudományi Egyesület Előregyártási Szakosztály vezetője
  • 1996-2006      Magyar Építőanyagipari Szövetség Beton Tagozatának elnökségi tagja
  •                      fib magyar tagozat tagja
  •                      Magyar Betonszövetség: 4 évig alelnök, elnökségi tag
  •                      MABESZ Betonelemgyártó Szövetség: 2 évig elnök, elnökségi tag

Kiemelkedő alkotások:

  • Tübbing-gyártásban közreműködés: Budapest piros metró, Prágai metró, Belgrádi Vračav nagyvasúti alagút, Kalkuttai metró, Szegedi 2m átmérőjű sajtolt szennyvízcsatorna
  • EHGT típusú T keresztmetszetű előregyártott hídgerenda gyártásában közreműködés
  • U és UH keresztmetszeti típusú előregyártott hídgerenda gyártásában közreműködés
  • Előregyárott víztornyok építésében közreműködés: Csepel, Lőrinc, Kecskemét, Szolnok

Kitüntetések, díjak:

  • Építéstudományi Egyesület Alpár-érem
  • 2008. 05. 30. Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium, Miniszteri elismerő oklevél az Építők Napja alkalmából
  • 2009. BVM Hőse kitüntető cím

Publikációk, szabadalmak:

  • Ybl Miklós Műszaki Főiskola által kiadott Tartószerkezetek I. Vasbeton szerkezetek című jegyzet társszerzője
  • 1974.„Vágányelrendezés különösen városi vasutakhoz” címmel szabadalom társtulajdonosa (száma: 175446)
  • Tápai Antal: 1986. A betonacél megmunkálás helyzete és a pályázati rendszerű fejlesztés lehetőségei a központi vasas üzemekben, ÉTI vélemény
  • Kanda Imre, Tápai Antal: Korszerű, nagy teherbírású útátjáró. Új típusú, előre gyártott villamosvasúti rendszer; 2009/1. február Mélyépítő tükörkép magazin
  • Mohay Kálmán, Bella Tamás, Tápai Antal, Hámori Ottó: Szobi ötnyílású vasalt beton boltozatú vasúti híd átépítése; IV. Vasúti Hidász találkozó
  • Borosnyói Adorján dr., Kausay Tibor dr., Liptay András dr., Szabó Imre, Tápai Antal: A betonipar, technológia és tudomány fejlődése 1999-2008 között; 2009/3. Építőanyag szakmai lap
  • Tápai A., Fövenyi G., Kókai J.: Előfeszített tartószerkezet továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása; BETON szakmai havilap XII. évf. 9. szám

Néhány kiemelkedő alkotás ismertetése:

  • Tübbingek gyártása: 1965-66-ban az UVATERV a BVM-mel közösen szovjet tervek alapján tervezte meg a mai budapesti piros metró alagútfalazatát. Ez egy egyhéjú, előregyárott vasbeton falazat, melyben tübbingekből egy 5,1 m átmérőjű, 20 cm vastag csuklós rúdlánc készül.. A falazattal szemben alapvető követelmény a megfelelő teherbírás, a tartósság, a repedésmentesség és a vízzáróság. Ezen követelmények csak igen magas fokú méretpontossággal érhetőek el. A tübbing-elemeket a BVM gyártotta precíziós elemgyártási technológiával. A sablonokat merev oldalfalakkal gyártották, az elemek kiszerelését azok kónuszos kialakítása tette lehetővé. A homloklapok gyártási helyzetben alul 0,8 mm-rel szélesebbek voltak, mint felül. Az elemek belső, 2191 mm-es húrhosszán sikerült a megengedett mérettűrést ±2 mm-re leszorítani, a hengeres csuklók sugarának pontossága ±0,5 mm volt. Az elemeket betonozás után hőérlelték. Mivel beépítés után a tübbingek mögötti teret injektálni kellett a talaj és az alagútgyűrű megfelelő együttdolgozásához, minden tübbing elemen készült egy injektáló lyuk. Ez a nyílás megfogási helyet is biztosított a sablonból való kiszakításhoz.

A hazai tapasztalatokat később külföldön is kamatoztatták: prágai metró, kalkuttai metró, belgrádi Vračav nagyvasúti alagút. A belgrádi alkalmazásnál elnyerték az EUROPREFAB 1978. évi Arany díját.

Ezzel a technológiával készült Szegeden 2 m átmérőjű sajtolt szennyvízcsatorna.

  • 1976-77-ben szintén az UVATERV és a BVM kooperációjában készültek el az EHGT típusú „T” keresztmetszetű előregyártott hídgerendák. A hídgerendacsalád BVM nívódíjban részesült. A család tagjai 70,  90, és 110 cm gerincmagasságú tartók. 10-től 30 m nyílásközzel készültek.

1982-ben Tápai Antal Lipták Lászlóval 3. helyezést ért el egy hídgerendapályázaton „U” keresztmetszetű gerendáival. Ezt a koncepciótervet később az UVATERV kiviteli terv szinten megtervezte, így készülhettek el a 40, 70 és 100 cm gerincmagasságú tartók. A 40 cm gerincmagasságú „U” gerendák ma is megtalálhatók beépítve Ferihegyen a 2. terminál előtti felüljárón. A 70 cm gerincmagasságú hídgerendából készült a metró Árpád hídi felüljárója, és az M0-ás körgyűrű D-i szakaszán számos felüljáró.

Au „UH” típusú belső fogas gerenda az UVATERV és a Hídépítő együttműködésében jött létre. Ezt a gerendát építették be a budapesti metró Váci út alatti kéregvasúti szakaszán födémnek. Ezen a területen a Polgári Védelem légóteherre is méreteztette a födémet, és mivel a ridegtöréstől tartottak, csak lágyvasalás jöhetett szóba. A nagy terhelésnek kitett előregyártott födémelemekben akár 28-32 db B60.50-es betonvas is található. Ezeket a fogas kialakítású födémelemeket igazi kihívás volt előregyártani legfőképpen a kizsaluzhatósági feltételek miatt.

  • A MÉLYÉPTERV tervezte, a BVM pedig előregyártotta az országban több helyen (Csepel, Lőrinc, Kecskemét, Szolnok) is megtalálható előregyártott vasbeton víztornyokat. Ezek 3000 m3 víz befogadására alkalmasak. Kelyhüket, mely két tárolótérből, és a csepegőtérből állt, a földön szerelték össze előregyárott elemekből. A két sor előregyárott elemet még a földön kibetonozták, megtartották a vízpróbát (anyagában vízzáró), majd DYWIDAG rudas rendszerű hidraulikus sajtókkal húzták fel a kelyhet a végleges helyére, ahol rögzítették.
  • Tápai Antal és társai az 1971 óta a BVM Budapesti Gyára által gyártott villamosvasúti lemezaljakat 1974-ben szabadalmaztatták „Vágányelrendezés különösen városi vasutakhoz” címmel (száma: 175446). Ezeket a lemezaljakat a BVM és a BKV együttműködve fejlesztette ki. Előregyártott feszített beton vágánylemezekből és ezek között vasbeton vágányközi lemezekből állt. Ez a rendszer lehetővé teszi a gyors építést, és a forgalom gyors ráengedését. A vágánylemezekben előre bebetonozott acéllemez csatorna található, melyekbe gumiszalagok segítségével helyezik el a gumiágyazatra a villamossíneket. A villamosvasúti sínek különböző méretben készültek, normál és keskeny nyomtávra. Hazánkban Budapesten, Szegeden és Debrecenben lettek beépítve.
  • Szobi ötnyílású vasalt beton boltozatú vasúti híd átépítése: A közel 150 éves műtárgy vasúti forgalom alatt lett megerősítve egyedileg előregyárott vasbeton dongaelemekkel.
  • Tápai Antal további munkásságának része:
    • Monolitizált és előregyártott merevítőrendszerek
    • Kéregpakettek a paksi erőműhöz
    • Ipari csarnok vázak 9×9, 9×12 és 12×12 m-es raszterben
    • Valamint számos lakossági elem fejlesztése.
 Forrás:
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton II.; Akadémia kiadó 1995.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton IV.; Akadémia kiadó 2001.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton V.; Akadémia kiadó 2004.
  • Dr. Balázs György: Beton és Vasbeton VI.; Akadémia kiadó 2005.
  • www.bmv.hu
  • www.viztorony.hu
  • Személyes beszélgetés: 2010.04.07.

Galéria: